Sokat elárul rólunk, hogy az emodzsik közül melyeket választjuk ki a készletből

Tíz évvel ezelőtt, amikor az oxfordi szótárkészítők a sírva nevető emojit () – vagy magyarosan emodzsit – választották az év szavának, talán még sokan voltak, akik a fiatalok hóbortjának tartották a párpixeles, színes karakterek használatát. A 2020-as évekre viszont annyira evidenciává vált, hogy hangulatjelekkel egészítjük ki vagy helyettesítjük a szöveges üzeneteinket, hogy még az utolsó, békeidőben tartott nemzeti konzultáció népszerűsítéséhez is ezeket a digitális világból ismerős arcokat találták a legjobb eszköznek 2021-ben.

Sőt: 2025-ben már olyannyira együtt él az emodzsikkal a magyar nép, hogy az ország 62 éves miniszterelnökének Facebook-oldalán is megosztják napjaink talán legtöbbet emlegetett emodzsi hármasát, a hazafias jelentéstartalma mellé az elmúlt hónapokban nagy adag ironikus többletjelentést kapó zászló-zászló-szív karaktersorozatot.

Július 17-én tartják minden évben a nem hivatalos Emodzsi-világnapot – amikor az Apple az újonnan bevezetendő karakterekről is lerántja a leplet –, úgyhogy szabaduljunk ki egy kicsit az aktuálpolitika ködéből, és nézzük meg, honnan erednek ezek a magyarul tévesen hangulatjeleknek elnevezett színes karakterek, amik ma már egyértelműen a hétköznapi kommunikációnk fontos eszközévé váltak. A virtuális kalandozáshoz szakértői segítséget is kértünk Illés Teklától, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének PhD-hallgatójától, aki a hétköznapi emodzsihasználat kérdéseit tudományos szempontból is jól ismeri.

Kezdetben voltak a karakterek

„Az emodzsik története a kézzel írt levelek díszítőelemeitől a nyomtatott hangulatjeleken át az 1980-as években elterjedt emotikonokig vezethető vissza. Ezek az egyszerű karakterkombinációk a digitális kommunikáció érzelemkifejező hiányosságait próbálták pótolni” – mesélte Illés Tekla, utalva a legelső, írásjelekből összeálló szmájlira.

Amit a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem egyik professzora, Scott E. Fahlman alkotott meg 1982-ben a kettőspont, a kötőjel és a zárójel – vagyis :-) – egymás után írásával. És onnantól kezdve rendszeresen használta is arra, hogy az emailjeiben megfogalmazott üzeneteket árnyalja.

Az irodalom és a sci-fi-rajongók kedvéért fontos megjegyezni, hogy az ötletgazda valójában nem Fahlman professzor volt, hanem az orosz származású amerikai írólegenda, Vladimir Nabokov.

The post Sokat elárul rólunk, hogy az emodzsik közül melyeket választjuk ki a készletből first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest