„Sokkal elővigyázatosabban kell megválasztani, mit vet az ember” – hogyan érinti az egyes gazdákat a súlyos aszály?

Magyarországon a 2019-es után az idei június lett a második legmelegebb, egyben a legszárazabb hónap. Ez a kettős, egymást erősítő hatás tovább súlyosbította az aszályt, amely július elejéig a történelmi 2022-eshez nagyon hasonlóan alakult – derül ki Szabó Péternek, az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársának a Másfélfokon megjelent gyorselemzéséből. Az Alföld, különösen a Duna-Tisza közi homokhátság vészes kiszáradásáról mind sűrűbben lehet olvasni. A folyamat okai sokrétűek: az elhibázott vízgazdálkodástól a helytelen erdészeti tevékenységig terjednek, de minden bizonnyal fontos tényező a globális éghajlatváltozás is.

A kormány úgy reagált minderre, hogy ingyenesen biztosítja a gazdák számára az öntözővizet, pontosabban mintegy 10 milliárd forintnyi összegben átvállalja a vízdíj megfizetését a gazdálkodóktól – jelentette be Nagy István. További 4,7 milliárd forintot ereszek, zsilipek, szivattyúk javítására különítettek el. Az agrárminiszter szerint az elmúlt három évben a kétszeresére nőtt az öntözött területek nagysága, ez jelenleg 150 ezer hektár. A gazdák 176 milliárd forintot kaptak infrastruktúra-cserére, 65 milliárd forint értékű pályázat jelenleg is nyitva áll előttük.

Az aszállyal kapcsolatos negatív fejlemények leginkább az Alföldön jelentkeznek, ám (egyelőre kisebb mértékben, de a tendenciát nézve ugyanúgy aggasztó módon) az ország más részein, így Északnyugat-Dunántúlon, a Kisalföldön is.

Az aszály miatt úgy 40 százalékkal csökkent a termés, ami miatt a bevételem 150 millió helyett valószínűleg csak úgy 110 millió körül lesz. A legnagyobb mértékben a kukorica csökkent, mert az nagyon költséges, vízigényes növény. Így a hektáronkénti 8,5 tonna helyett csak mintegy 5,5–6 tonna körül várható a termés. Ezért a jövőben a kukoricáról egyre inkább áttérünk a cirokra, mert abból a várt hektáronkénti 5,5 tonna helyett 4–4,5 tonnát azért ki lehet hozni, ahogy a napraforgónál is a korábbi 3 tonnából csak úgy a felét veszítjük el

– mondta el a 24.hu-nak a Győrtől 25 kilométerre lévő, 300 hektáros kajárpéci Major Farmon gazdálkodó Major Béla, hozzátéve: a búza esetén is jelentős a veszteség.

The post „Sokkal elővigyázatosabban kell megválasztani, mit vet az ember” – hogyan érinti az egyes gazdákat a súlyos aszály? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest