Az orosz gazdaság nem tudott talpra állni, noha a Közel-Keleten zajló háború átmenetileg megemelte az olajárakat, és ezzel növelte a Kreml háború miatt kimerült bevételeit – írja a Financial Times Thomas Nilsson, a Svéd Katonai Hírszerzési és Biztonsági Szolgálat vezetőjének értékelésére hivatkozva.
Nilsson szerint
Oroszországnak akkor lenne esélye csökkenteni a költségvetési hiányát, ha az Ural olaj ára legalább egy éven át hordónként 100 dollár felett maradna – a gazdaság mélyebb problémáinak kezeléséhez pedig ennél is hosszabb ideig tartó, tartósan magas árakra lenne szükség. Márpedig erre szerinte nincs reális esély,
különösen akkor nem, ha stabil marad az Egyesült Államok és Izrael által tető alá hozott tűzszünet Iránnal, és normalizálódnak az energiaárak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök maga is elismerte, hogy az orosz gazdaság a vártnál gyengébben teljesít, és jelezte: a közel-keleti konfliktus miatti napi akár 150 millió dolláros többletolaj-bevétel csak átmeneti jelenség. Nilsson szerint Oroszország így egyre nehezebben tudja finanszírozni az Ukrajna elleni háborút, amely már az ötödik évébe lépett.
Már a hadiiparban is érezhetők a problémák
A svéd hírszerzés vezetője úgy látja, hogy Oroszország „rendszerszintű problémákkal” küzd. A háborús termelésre épülő gazdasági modell fenntarthatatlan, mivel az előállított hadianyag nagy része rövid időn belül megsemmisül a fronton. Bár a hadiipar eddig a gazdasági növekedés egyik fő motorja volt, Nilsson szerint a problémák már ide is begyűrűztek.
Moszkva egyre több pénzt irányít azokra a területekre, ahol a háború jellege változik – például a drónok és a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek gyártására. A dróniparon kívül azonban az orosz katonai-ipari komplexum jelentős része veszteséges, korrupcióval és sikkasztással terhelt, és csak az állami bankok hiteleinek köszönhetően működik.
Háromszor akkora lehet az infláció, mint amekkoráról Moszkva beszél
Nilsson arról is beszélt, hogy Svédország olyan hírszerzési információkkal rendelkezik, amelyek arra utalnak, hogy Moszkva szisztematikusan manipulálja a gazdasági adatokat, hogy nyugati partnereit megtévessze a háborús kiadások és a szankciók valódi hatásáról. Ráadásul még orosz hivatalos statisztikák is kedvezőtlen képet festenek: Putyin nemrég elmondta, hogy a GDP januárban és februárban 1,8 százalékkal csökkent, méghozzá olyan ágazatokban is, amelyek kulcsfontosságúak a háború szempontjából.
A svéd és a német hírszerzés egyetért abban, hogy Oroszország legalább 30 milliárd dollárral alábecsüli költségvetési hiányát, és olyan pénzügyi mutatók is láthatók, amelyek egy jövőbeli bankválság előjeleire utalhatnak.
Nilsson szerint az infláció a hivatalosan közölt 5–6 százalék helyett közelebb lehet a 15 százalékos alapkamat szintjéhez.
Bár nem minden nemzetközi előrejelzés ennyire borúlátó, Svédország úgy látja: Oroszország „kölcsönvett időn él”. A gazdaság két lehetséges pálya felé halad: vagy hosszú távú hanyatlás, vagy egy hirtelen sokk felé, amely pénzügyi katasztrófába torkollhat. A svéd kormány ezért arra szólítja fel az európai országokat, hogy fogadják el az elakadt szankciós csomagokat, és fokozzák Ukrajna támogatását, kihasználva Oroszország gazdasági gyengeségeit.
The post Sokkal rosszabb állapotban van az orosz gazdaság a svéd kormány szerint, mint amit a Kreml mutat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
