A NAÜ (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) panaszládája
1986. április 26-án történt a csernobili atomerőmű katasztrófája, amelyet a Szovjetunió hatóságai megpróbáltak elhallgatni. Azonban ebbe a mesterséges információs vákuumba berobbant a folklór: a népköltészet, az anekdoták, a mesék. Nekem sok ilyen jutott a fülembe. 1986-ban Kijevben éltem. Édesanyám, Olekszandra Jaroscsuk Csernobilban dolgozott, barátai gyakran jártak nálunk vendégségben. Már a robbanás után találkoztam Marija Docenkóval, aki Pripjaty főépítésze volt, ebben a városban lakott az atomerőmű személyzete. Megismerkedtem a csernobili atomerőmű korábbi igazgatójával, Viktor Brjuhanovval is, akit később „hanyagság bűntette” miatt zártak börtönbe.
Manapság, amikor tart az orosz-ukrán háború, a paramedicinával foglalkozó kézikönyvekben ilyen tanácsokat találhatunk: „Tréfálkozzon többet, hogy oldja a feszültséget.” A csernobili baleset után a hivatalos propaganda köde óriási sugárdózisokat rejtett el, de az emberek – tudatosan-e vagy sem – megértették a nevetés kompenzációs értékét.
Erős a mi ukrán népünk:
megvédjük az egészségünk!
Sör s korcsolya jön vodkára:
Az atom menjen a picsába!
A kurázsi átadta helyét a szarkazmusnak. A tréfamesterek a sugárzásnak a potenciára gyakorolt káros hatásairól faragtak versikéket: „Ha már a farkad meg sem mozdul, a NAÜ tesz majd, hogy meggyógyulj! Na ügye?”
A csernobili katasztrófa felgyorsította a Szovjetunió felbomlását. A kommunisták Kijevben szervezett, 1986. május elsejei hatalmas népünnepségéről szóló viccekből is tiszttán kihallatszik a szarkazmus:
Részt vesznek-e a kijeviek a május elsejei ünnepségen?
Nagyon is aktívan. A tribünök és a felvonuló menetoszlopok tele lesznek radioaktív kijeviekkel! Az utcákat nagy energiával sugározza be az SZKP iránti szeretet.
A szovjet ötéves tervekről – amelyekkel a kommunisták a történelmet mérték – szóló vicc pedig már igazi gúny volt, nem csupán paródia: „A csernobili atomerőmű két ezredmásodperc alatt teljesítette az ötéves energiatermelési tervet.”
Az ukrán nemzeti öntudat fontos elemévé lett az a furcsa, az ukrán címer háromágú szigonyára emlékeztető fenyőfa, amire a csernobili likvidátorok találtak rá az ottani Vörös-erdőben, pontosan azon a helyen, ahol 36 évvel később az orosz megszállók lövészárkokat kezdtek ásni. A különös koronájú fát Ukrajna függetlenségére vonatkozó ígéretként fogták fel az emberek.
A következő javaslat is elhangzott:
The post „Sör s korcsolya jön vodkára: az atom menjen a picsába!” – a csernobili katasztrófa az ukrán folklórban first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
