Cikkünk frissül!
Hosszú, vészjósló videóban jelentette be Sulyok Tamás, hogy aláírja az alaptörvény 17. módosítását, ami a következő naptól megszünteti az ő pozícióját. Azt mondta, hogy nem volt semmilyen eszköze fellépni a szerinte súlyosan alkotmányellenes jogszabály ellen. Ez egyébként még a Fidesznek köszönhető, amely 2013-ban kivette az Alkotmánybíróság hatásköréből, hogy az alaptörvény-módosítások alkotmányosságát vizsgálhassák, így az Alkotmánybíróság csak azt vizsgálhatta volna, hogy a jogszabály-módosítás eljárásjogilag rendben történt-e.
Sulyok szerint a megbízatása megszüntetése „a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájaként marad az utókorra”.
Sulyok Tamás a most aláírt jogszabályt a rendszerváltás utáni demokráciában példátlannak nevezte.
Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt
– jelentette ki Sulyok, aki megkérdőjelezte az őt követő államfő legitimitását is, akit 30 napon belül kell megválasztania az országgyűlésnek.
„Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni” – mondta továbbá Sulyok, aki egyébként a tevékenysége folyamán a legkisebb mértékben sem jelentett semmilyen ellensúlyt a mindenkori végrehajtó hatalommal szemben.
Sulyok az utolsó napig kivárt a jogszabály aláírással, mivel az Országgyűlés hétfőn fogadta el azt, Forsthoffer Ágnes házelnök pedig még aznap elküldte aláírásra a köztársasági elnöknek.
Az Alaptörvény 17. módosítása, a következőket tartalmazza:
- a kihirdetését követő napon megszünteti az államfő megbízatását,
- 70 éves korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjainál,
- kimondja, hogy az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 évig maradhatnak hivatalban, akit háromszor megválasztottak, a következő parlamenti választáson már nem indulhat,
- emellett a bírák kezdeményezhetik a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását,
- továbbá rögzíti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását is.
A köztársasági elnöknek az alkotmány értelmében három lehetősége volt:
- öt napon belül aláírja és ezzel kihirdeti az alaptörvény-módosítást – ez a határidő szombaton lejárt,
- tiltakozásul lemond,
- vagy – ha úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvény módosításakor nem tartották be az előírt eljárási követelményeket – az Alkotmánybírósághoz fordul. (Az AB tartalmilag nem bírálhatja el az alaptörvény-módosításokat.) Ez esetben indítványáról az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül döntenie kell. Ha alaposnak találja, az alaptörvény-módosítást a parlamentnek újra kell tárgyalnia.
Az első kettő egyértelmű helyzetet teremt: a jogszabály hatálybalépésével és Sulyok lemondásakor is átmenetileg Forsthoffer Ágnes venné át az államfői teendőket, a parlamentnek pedig 30 napja lenne új köztársasági elnököt választani.
A harmadik megoldás viszont olyan közjogi káoszhoz vezethet, amilyet a rendszerváltás óta nem tapasztalt Magyarország. Hogy miért, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Magyar Péter miniszterelnök ugyanis korábban kilátásba helyezte: ha az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul, a Tisza Párt elindítja vele szemben a megfosztási eljárást, ami súlyos közjogi vitákat okozhat.
The post Sulyok Tamás aláírja, holnaptól nem ő a köztársasági elnök first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
