Mennyire reális a tranzakciós illetékkel kapcsolatos felvetés, miszerint ez lecsíp egy százalékpontnyit a nyugdíjemelésből, illetve mi a helyzet a többi bankköltséggel? A Bankmonitor szakértőit kértük meg, vizsgálják ezt meg részletesen. Kiindulópontjuk, hogy a KSH adatai alapján az átlagos öregségi nyugdíj 2024 decemberében 234 426 forint volt. Ezen összeg egy százaléka nagyságrendileg 2300 forintot tesz ki. Az a kérdés tehát a nyugdíjas szervezet felvetése alapján, hogy a tranzakciós illetékkel kapcsolatos változások miatt megemelkedhetett-e a havi számlaköltség 2300 forinttal egy átlagnyugdíjasnál?

A vizsgálathoz először érdemes azt is megnézni, hogy ténylegesen hogyan módosult a tranzakciós illeték mértéke:

• Tavaly augusztus elsejétől az átutalások, postai befizetések, értékpapír-tranzakciók után fizetendő tranzakciós illeték 0,3 százalékról a másfélszeresére, 0,45 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan a megbízásonkénti maximálisan beszedhető adót is megemelték 10 000 forintról 20 000 forintra. Ugyanakkor a lakossági ügyfeleknél az illetékmentes megbízási összeghatárt (vagyis, ameddig nem kell illetéket fizetni egy-egy tranzakcióra) 20 ezer forintról 50 ezer forintra növelték.
• Szintén 2024. augusztus elsejétől megemelték a készpénzfelvételhez kapcsolódó tranzakciós illetéket, ugyancsak a másfélszeresére, 0,6 százalékról 0,9 százalékra.
• 2024. október elsejétől pedig bevezették a kiegészítő tranzakciós illetéket a devizaváltással járó műveletekre. A kiegészítő adó mértéke 0,45 százalék, maximuma 20 000 forint, melyet a normál illetéken felül kell megfizetni.

Ezek valóban komoly emelések. Amit még tudni kell, hogy az adót a bankoknak kell befizetniük, nem az ügyfeleknek. Csakhogy a pénzintézetek ezt az adónemet átterhelhetik, és is terhelik az ügyfeleikre. A lakossági számláknál ezt csak az idei évtől tehették meg, de az kétségtelen tény, hogy az összes bank élt a lehetőséggel. Vagyis a nyugdíjasoknak is magasabb díjat kell fizetniük 2025-től egyes megbízásaik után a megemelt tranzakciós illeték miatt. A kérdés csak az, hogy ez a megemelkedett díj elérheti-e a nyugdíj 1 százalékát, vagyis az átlagnyugdíjra vetítve a havi 2300 forintot.

A szakértők megnézték az egyes megbízási típusoknál, hogy mekkora összegű tranzakció eredményezne az átlagnyugdíj 1 százalékának megfelelő mértékű díjemelkedést.

• Átutalás

Az átutalásoknál a tranzakciós illeték 0,15 százalékponttal nőtt, ráadásul a maximálisan beszedhető adó is megduplázódott. Ugyanakkor az illetékmentes összeghatár megemelkedett 50 ezer forintra. Önmagában az illetékemelés jelentős, hiszen 50 százalékos az adóváltozás, de önmagában a 0,45 százalék egy csekély tétel. 150 ezer forint átutalása esetén a korábbi illetékszint 390 forint volt, az új illetékszint mellett pedig 450 forint adófizetési kötelezettséget eredményez.

Tehát 1 650 000 forintos utalásra lenne szükség ahhoz, hogy ténylegesen havi 2300 forinttal növekedjen az illetékfizetési kötelezettség.

• Készpénzfelvétel

A készpénzfelvételnél 0,6 százalékról emelkedett 0,9 százalékra az illeték mértéke, ez is önmagában egy 50 százalékos növekedés. Itt azért gyorsabban elérhető a 2300 forintos illetékemelkedési szint. Azonban ez a gyorsaság is eléggé idézőjeles, hiszen egy 760 000 forintos készpénzfelvételnél emelkedik a tranzakciós illeték értéke az új szabályok miatt 2300 forinttal.

A nyugdíjasszervezet azt is nehezményezte, hogy a 2014-es bevezetésekor a legfeljebb kétszeri ingyenes készpénzfelvétel még teljes egészében fedezte az átlagnyugdíj összegét (115 786 forint). Azóta viszont nem emelkedett az ingyenes készpénzfelvételi plafon, így a jelenlegi átlagnyugdíjnak (241 928 forint) kevesebb, mint kétharmada vehető fel már csak ingyenesen készpénzben. Mint írtuk, ha a készpénzfelvételi maximum összeg lépést tartott volna a keresetek növekedésével, akkor már 422 ezer forintnyi kellene hogy legyen az ingyenesen felvehető készpénz. De még a 250 ezer forintra emelés kezdeményezése sem ment át.

• Devizaváltás

Ha abból indulunk ki, hogy a váltás egy másik személy számlájára történő utalással történik, akkor kettős adóemelést lehet látni. De még ebben az esetben is egy 400 000 forint összegű devizaváltással járó átutalásra lenne szükség ahhoz, hogy a tranzakciós illeték 2300 forinttal emelkedjen a tavaly júliusi szinthez képest.

Összegzésük szerint azt be kell látni: nem reális, hogy egy 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkező személy havi szinten milliós tételeket utaljon, vagy éppen 700 ezer forint feletti összegben vegyen fel készpénzt. Ráadásul nem szabad megfeledkezni az illetékmentes, díjmentes tételekről sem.

Például a havi szinten legfeljebb két alkalommal, maximum 150 ezer forintnyi ingyenesen készpénzfelvételhez (bárki ennyi készpénzt vehet fel díjmentesen a számlájáról hazai bankautomatán keresztül). Ehhez viszont nyilatkozni kell, hogy az adott személy melyik számláján, melyik kártyájával szeretné kihasználni ezt a lehetőséget. A posta minapi tájékoztatása alapján a nyugdíjasoknak, az ellátottaknak csak mintegy 35 százaléka kéri postán az ellátását. Vagyis 65 százalék számlára utaltatja az ellátását, tehát az öregségi nyugdíjasok közül szűk 1,3 millió ellátottnál lehet kérdés az ATM-es készpénzfelvétel, illetve annak esetleges költsége.

Az átutalások jelenleg 50 ezer forint összeghatárig a nyugdíjasok számára is illetékmentesek. Márpedig jó eséllyel a legtöbb átutalás nem éri el ezt az összeghatárt.

Az OTP Bank korábbi jelzése alapján egy átlagos ügyfelük számára nagyságrendileg 300 forinttal emelkedhetnek a számlaköltségek a tranzakciós illeték emelése és annak áthárítása miatt. A szakértők szerint ez a költségemelkedés reálisabbnak tűnik a nyugdíjasok esetében is, mint a 2300 forintos díjemelkedés.

Ettől még nem egyszerű a nyugdíjasok helyzete a teljes banki költséget nézve

Egy átlagos nyugdíjas számára tehát a tranzakciós illeték miatti díjemelkedés jó eséllyel nem éri el a havi 2300 forintot. Ettől függetlenül a számlaköltségek komoly terhet jelenthetnek az idősek számára. A Bankmonitor becslése alapján 2024-ben az éves átlagos számlaköltség 49 ezer forint körül lehetett. (Egy MNB-tanulmány alapján 35 ezer forint volt 2021-ben egy átlagos lakossági számla éves költsége, ezt az értéket az inflációval megnövelve kaphatjuk meg a 49 ezer forintot.)

Márpedig ez a 49 ezer forint igencsak megterhelheti egy átlagos nyugdíjas jövedelmét a szakértők szerint. Ez havi több mint 4 ezer forint, ígytavaly év végén a havi átlagnyugdíj 1,7 százalékát tehette ki a havi bankköltség.

(A bankköltségeknél persze elképzelhető, hogy a nyugdíjasok számlahasználati szokásai és ezáltal számlaköltségei is eltérnek a magyar átlagtól.)

Hozzátesszük: a bankköltség jó eséllyel idén sem lesz kevesebb, hiszen a bankok sorra jelentik be az inflációkövető díjemelést. Tavaly az éves infláció 3,7 százalékos volt, tehát ennyivel emelhetik a bankok a díjaikat idén. A 49 ezer forintból és a 3,7 százalékból kiindulva idén az átlagos banki költség tehát mintegy évi 1800 forinttal nőhet.

A szakértők szerint ilyen költségszintek mellett fontos kiemelni a megfelelő bankválasztást és a számlahasználati szokások módosítását is. Például minden banknál olcsóbb az elektronikus csatornák – netbank, mobilapplikáció – használata a személyes ügyintézésnél. Érdemes ilyen formában megadni a megbízásokat. Az MNB tanulmánya szerint pedig akár hússzoros is lehet a különbség az egyes számlák díjai között. Éppen ezért érdemes szétnézni a piacon, megvizsgálni azt, hogy a jelenlegi számlacsomag tényleg ideális-e, nincs-e esetleg ennél egy olcsóbb megoldás.

A nyugdíjas szervezet szerint azonban az időseknek a digitalizációt és a bankváltást sem feltétlenül könnyű meglépniük.

The post Súlyos teher lehet a nyugdíjasoknak a bankköltség first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu