Surányi György egyetemi tanárral, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke interjút adott a HVG-nek a kormány új lakáshitelprogramja az Otthon Start kapcsán. A beszélgetés fő megállapításai a következők:
- Az első lakás megvásárlását kedvezményes hitellel támogató programnál a fix kamat ígérete mellé be kellene iktatni egy féket: ha például az infláció vagy az irányadó kamat 8-9 százalék fölé megy, a hitelnyújtó oldaláról nyíljon meg a szerződésmódosítás feltétele. Ha ez nem történik meg, megint lesznek free riderek, akik meglovagolják a remek lehetőséget. Fékek hiányában a konstrukció a költségvetésen akkora lyukat üthet, amelynek adóemelés vagy infláció lehet a következménye, rossz esetben mindkettő.
- A programnak szociális szempontból is vannak gyengeségei, mert 100 millió forintból Budapesten 50-60 négyzetméteres jó minőségű, új építésű lakást is alig lehet vásárolni, vidéken viszont sok helyen ennél lényegesen nagyobb is elérhető. Ráadásul nem biztos, hogy akinek 50 millió forint önrésze van, annak 25 évre állami kamattámogatást kellene adni. Vagyis célzottabb kereteket javasolnék, például azt, hogy a négyzetméterár-plafont és a teljes összegre vonatkozó maximumot településkategóriánként határozzák meg. A lakáspiaci tapasztalatok figyelembevételével, a KSH és az adóhatóság adatai alapján ezt meg lehet tenni.
- A családi otthonteremtési kedvezményhez és az általános forgalmi adó mozgatásához hasonlóan most is a keresleti oldalt próbálja stimulálni a kormány. Márpedig a kínálat jelentős felfutása nélkül ez a lakásinflációt fűti tovább. Egy ilyen kamattámogatási rendszert valószínűleg két-három évre előre kellett volna meghirdetni, addig pedig az ösztönzőket és a jogi kereteket arra fordítani, hogy a beruházók, vállalkozók, valamint az építőipar fel tudjanak rá készülni. A kínálatot bővíthetné a bérlakásépítés is, amire Magyar Péter ígéretet tett.
- Surányi György mindenkit óva intene attól, hogy az állam maga kezdjen tömeges bérlakásépítésbe. Nincs meg ugyanis az a pénz, amiből az állam a saját tőkéje terhére érdemi segítséget tudna nyújtani, valamint ha az állam vagy az önkormányzatok válnának tömegesen lakástulajdonossá, reinkarnálni kellene az egykori IKV-t, az állami ingatlankezelő vállalatot. Ennek a fenntartása azonban drága – és feltehetőleg éppolyan kevéssé hatékony és éppolyan korrupt volna, mint szocializmusbéli létezése idején volt. Ha a bérlakásprogram pusztán üzleti alapon indul el, akkor elveszíti szociális jellegét: olyan magasak lesznek a bérleti díjak, hogy éppen a rászorulók nem képesek megfizetni.
- Úgy lehetne kombinálni a szerepeket, hogy a befektető, a vállalkozó beérje a mai normál ingatlanpiaci hozammal, valahol évi 6 százalék körül. A felépült lakások bérlőkijelölési joga pedig az államé, praktikusan az önkormányzatoké lehetne. Ebből már ki lehet kalkulálni a bérleti díjat.
- Költségvetési szempontból a bérleti díj szociális alapú támogatása sem olcsó. De ha egy családra átlagosan havi 150 ezer forintos bérletidíj-támogatás jut, az évi 1,8 millió forint közkiadást jelent. Tízezer lakásnál 18 milliárd forint, ötvenezernél 90 milliárd, ez nem kevés. De még ez is a töredéke a várható kamattámogatásnak. Ám ez csak példa, mert ötvenezer lakást felépíteni költségvetési forrásból szinte lehetetlen, hiszen már tízezer lakás költsége is nagyjából 700 milliárd forint.
The post Surányi György: rossz lehet az Otthon Start vége, óriási lyukat üthet a költségvetésen first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
