Magyarországon két minisztérium felelős a vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési tárca. A Szabad Európa forrásai szerint az NGM részéről „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.
„Szóba jöhető, komolyan vehető cégek maguk is a hátuk közepére kívánják, hogy egy ilyen nagyságrendű, bonyolult beruházásban Mészáros Lőrinc vállalkozásaival kelljen huzakodniuk” – mondta egy informátor.
A teljes beruházásra 2,5 millárd eurót fordítana a kormány, ebből a reptéri vasút megépítése egy milliárdot (nagyságrendileg 400 milliárd forint) tenne ki. De ez csak a megépítés költsége lenne, hiszen az építés és üzemeltetés koncesszióban történne, a nyertesnek harminc évig kellene még üzemeltetnie a létesítményt. Azt többen is megemlítették a lapnak, hogy tőkeerős, megfelelő szakértelemmel bíró koncesszor ekkora nagyságrendnél egyszerűen „nem akar még külön Mészáros Lőrinc cégeivel vesződni”.
„Elrettentő példaként” szolgálnak a vasúti szakmában a GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztés, valamint a Belgrád-Budapest vasútvonal – mindkét esetben egy Mészáros-cég volt a fővállalkozó. A vasúti munkákat végző R-Kord több alvállalkozót még mindig nem fizetett ki, a munkák minőségét jegyzőkönyvekben kifogásolta a MÁV. Ráadásul több szakaszt valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján adtak át, emiatt rendőrségi nyomozás is folyik.
884 milliárd, nem Mészáros Lőrincnek címezve
A lap szakmai forrásai szerint a fentiek is szerepet játszhattak abban, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium mára szintén lehetőleg a Mészáros-érdekeltségek nélkül képzelné el a következő évek vasúti beruházásait. Október utolsó napjaiban írt ki az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) hat nagy értékű vasúti közbeszerzést, összesen nettó 884 milliárd forint értékben, 46-48 hónapos kivitelezési határidővel. (Ezek mindegyike úgynevezett feltételes közbeszerzés, tehát a kiíró előre rögzítette, hogy a beruházásokat részben uniós forrásból tervezi finanszírozni és amennyiben ez nem jön össze, akkor elállhat a megállapodástól.)
A másik érdekesség, hogy minden esetben pontos ajánlati árat tüntetnek fel – ez nem kötelező a közbeszerzési szabályok szerint, de ha nincs ilyen, az már eleve lehetőséget ad az esetleg kartellező szándékú indulóknak a trükközésre. Ráadásul a megállapított árak reális piaci értékek, ami azt jelenti, a nyertes végül nagyjából tíz százalékos hasznot realizálhat majd az elvégzett munkáért. Ez pedig töredéke annak a gyakran 30 százalékos árrésnek, amivel a Mészáros-cégek dolgozni szoktak. Mint megírtuk: a V-Híd megtámadta az ÉKM Gubacsi hídra kiírt tenderét, többek között azért, mert kifogásolta az előre 10 százalékban maximált nyereséghányadot.
Ugyancsak egységesen kikötötték mindegyik közbeszerzésben, hogy „a kivitelező rendelkezésére álló és a kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el” – a lap forrásai ezt szintén egyértelműen „a Mészáros-érdekeltségekkel szemben hozott intézkedésnek” minősítették, korábban ugyanis gyakran fordult elő, hogy az állam végül azért fizetett jelentősen többet egy elvégzett munkáért, mert a kivitelező azt mondta, megdrágult az anyagköltség. Lázár János hétfőn a parlamentben beszélt arról, hogy ha a Mészáros-cégeknek nem elég a tíz százalékos árrés és nem fizetik ki rendben az alvállalkozóikat, akkor kizárhatják őket a közbeszerzésekből.
A Szabad Európa szerint elképzelhető, hogy az NGM és az ÉKM hozzáállásában is „trendforduló tapasztalható”. „Lehet, hogy legalább a választási kampányra elege lett a kormánynak a drága, jellemzően nem határidőre elkészülő beruházásokból, amiken ráadásul még az alvállalkozókat sem fizetik ki rendesen sokszor” – mondta egy cégvezető. (Mint a 24.hu beszámolt róla, nemrég, két érintett cég már Marczingós László ügyvédhez fordult.)
A lap információi szerint ezek miatt is merült fel komolyan kormányzati körökben, hogy
Orbán Viktor a választások után annak eredményétől függetlenül „megszabadul” a leggazdagabb magyartól, és másra bízza majd a Fidesz gazdasági hátországának irányítását.
The post Szabad Európa: felmerült, hogy Orbán Viktor „megszabadul” Mészáros Lőrinctől 2026-ban first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
