A gyerekszoba.hu-n olvasható egy interjú Gáspár Katával, amelyben a színésznő kitért arra is, hogy manapság a pályakezdő színészek másodállást vállalnak a megélhetésért cserébe, sőt, még a régebb óta dolgozó kollégáknál is előfordul ilyesmi. Ő például takarítónak állt, mikor nem volt pénze.

Előfordult olyan nyár, amikor nem volt fizetésem, mert ugye zárva vannak a színházak… Így elmentem a Művész moziba takarítani, jegyszedőnek, dekoráltam is. Jól éreztem ott magam, és nem szégyellem egy percig sem, nekem soha nem volt büdös a munka. Ez jellemző a családomra. Elég talpraesettek vagyunk, ritkán hívunk szakembert, mindent magunk csinálunk, szerelünk, festünk. Amúgy nagyon szerettem volna virágkötőként is dolgozni, de csak gyakorlattal vettek volna fel, az meg nem volt.

Gáspár filmekben szerepel, színházban játszik és szinkronizál is, de ennek a fajta szabadságnak hátrányai is vannak.

Mindegyikben megtalálom a szépet, a kihívást, az izgalmat. Mániákusan szeretem a szakmámat még akkor is, ha egy nap hat helyre rohanok próbálni, szinkronizálni, játszani. Szabadúszóként nincs fix bevételem. Egyik hónap jobb, a másik kevésbé. Azt folyamatosan észben tartom, és amikor jobb, akkor félreteszek, gyűjtögetek, mert soha nem lehet tudni, mit hoz a holnap. Ezt tapasztalatból mondom. A 200 első randi című sorozat után, melyben én alakítottam a főszereplőt, Lucát, évekig nem hívtak filmezni. Aztán megkaptam Reni szerepét A renitens című sorozatban.

Nemrég Mester Tamás elmélkedett hasonló témában:

The post „Szabadúszóként nincs fix bevételem” – Gáspár Kata takarítói állást is vállalt, amikor épp nem volt színészi fizetése first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu