Interjút adott az Indexnek Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki többek közt beszélt
- haderőfejlesztésről, a védelmi kiadások emeléséről,
- az orosz–ukrán háborúról, a közel-keleti konfliktusról,
- NER-közeli 4iG részére a magyar állami hadiipari részesedés többségének értékesítéséről,
- A Tisza Pártban politizáló volt vezérkari főnökről, Ruszin-Szendi Romuluszról,
- és az újdörögdi balesetről is.
A miniszter beszélt arról, hogy az honvédségnél illetmények az ő vezetése alatt már már kétszer, két számjegyű százalékkal emelkedtek. De további illetményemelés várható, valamint a következő év első hónapjában a fegyveres erőknek – ezen belül a katonáknak is –, járó hathavi fegyverpénz egy fontos lépés lesz.
A NER-közeli Index megkérdezte Szalay-Bobrovniczky arról is, hogy miért adják magánkézbe a hadiipar egy részét. Nemrég derült ki, hogy az N7 Defence Zrt. 75 százalékos többségi tulajdonosa a kormányközeli 4iG lesz, vagyis egy magáncég, az állam részesedése csak 25 százalék mínusz egy részvény lesz, azaz az államnál még stratégiai kisebbség sem marad a működtetésben.
Erre a miniszter nem választolt érdemben. Azt mondta:
Európa sok országában csak beszélnek arról, hogy fejleszteni kell a hadiipart, de alig tettek valamit. Magyarország viszont már jóval az orosz–ukrán háború kitörése előtt elkezdte a hazai fegyvergyártás felfuttatását, hogy olyan, piaci alapon működő hadiiparunk legyen, amely egyrészt biztos alapot jelent a Magyar Honvédség ellátásában, másrészt ki tud lépni a világpiacra, és így képes jelentős exportbevétellel támogatni a magyar gazdaságot. A védelmi iparban világszinten várható a felfutás, úgyhogy most felgyorsítjuk a tempót. Az állam irányító szerepe és a biztonsági szempontok továbbra is érvényesülnek, miközben a nemzetközi mintákat követve egy piaci szereplőt is bevonunk a céljaink végrehajtásába. Az ellátásbiztonság egyáltalán nem sérül.
Hozzátette, a gyárak továbbra is állami kézben maradnak, az azokat üzemeltető vállalat pedig magyar többségi tulajdonban van. Mint mondta, a Magyar Honvédség megrendelései olyan súlyúak, hogy meghatározó szerepet biztosítanak számukra a vállalat működésében. A különleges jogrend életbelépésének esetére a Honvédelmi Minisztériumnak pedig nagyon erős jogkörei vannak, amelyek garantálják, hogy a termelés maximális mértékben kiszolgálja a honvédség igényeit.
Szóba került az is, hogy a magyar kormány Donald Trump amerikai elnöktől – aki korábban azt mondta, hogy 24 óra alatt békét teremthet – várja a békét. Azonban elmúlt időszak eseményei nem a béke irányába mutatnak. Erre is volt megfejtése a honvédelmi miniszternek, aki a felelősöket is megtalálta. Úgy fogalmazott:
Rendkívül nyugtalan vagyok ebben a kérdésben. Az amerikai elnök békét akar, Brüsszel láthatóan nem. Trump elnök színre lépésével ígéretes és határozott folyamat indult a béke érdekében, amely most megtorpanni látszik.
A tárcavezető kiemelte, hogy szerinte Brüsszel háborúra készül, az európaiak pénzét és akár a fiaink életét is erre akarja fordítani. Azt mondta:
Nem akarom, hogy a magyar katonákat akaratunk ellenére Ukrajnába rángassák és koporsóban jöjjenek vissza.
Az intejrúból az is kiderült, hogy Szalay-Bobrovniczky olvasta a Válaszonline interjúját, amit Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel készítettek, és ami miatt a lap újságírójába beleszállt a Szuverenitásvédelmi Hivatal is. Erről szólva a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott:
Zelenszkij Magyarországot fenyegető megszólalásával az ukránok szintet léptek, a tétek hihetetlen mértékben emelkednek. Ukrajna folytatja azt a hazánk elleni lejárató kampányt, amelyet május elején jól időzítetten, a Tiszával összefogva indított Magyarország ellen.
A politikus közölte:
Egy külföldről is finanszírozott magyar miniportálnak adott elnöki nagyinterjú önmagában is furcsa, az ezen keresztül megfogalmazott üzenetek azonosak az ellenünk indított lejárató kampány céljaival: a magyar választókat elbizonytalanítani a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazásra adott válaszukban – valamint aláásni a magyar kormány nemzetközi tekintélyét.
A miniszter beszélt arról a hangfelvételről is, amit Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hozott nyilvánosságra, s amelyen Szalay-Bobrovniczky beszélt arról, hogy „szakítunk a békementalitással, hogy átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”, ami meglehetősen ellentétben áll a kormány békekommunikációjával.
A felvételről kiszivárgásáról a tárcavetető azt mondta:
Pontosan tudjuk, hogy hogyan. De nem ez a fontos, hanem a tartalma (…)
Szereinte „szánalmas volt ekkora hűhót csapni az egész köré”, a felvételen az van, amiről sokszor beszélt, és azóta is rendszeresen szokott, és ez egy mondatban összefoglalható: a békéhez erő kell.
A miniszter megismételte, hogy Ruszin-Szendi Romoluszt miért kellett eltávolítani vezérkari főnöki posztjáról:
Politikusi ambíciói során tett nyilvános nyilatkozatai pedig semmi kétséget nem hagynak már efelől. Mostanra bizonyítottá vált, hogy a NATO-vezérkar főnöki értekezletén ugyanazzal a jelmondattal, Szlava Ukrajini, ami a háborúpárti uniós politikusok szlogenje, dicsőíti Ukrajnát. Hivatalos, jegyzőkönyvezett értekezleten, egyenruhában. Az üléseken nem képviselte a háborúellenes, deeszkalációra felszólító magyar álláspontot, majd a jelentéseiben minderről valótlan képet festett.
Szintén szó volt az interjún során az újdörögdi balesetről, amely során mindkét kezét elveszítette az a fiatal nő, akinél felrobbant egy kézigránát a honvédség gyakorlóterén. Az ügyben ügyészségi nyomozás indult, és sok részlet nem tisztázott. A miniszter ezúttal sem árult el részleteket, de azt kihangsúlyozta, hogy a balesetet szenvedett nő önkéntesen jelentkezett a kiképzésre.
Hozzátette:
Továbbra is arra kérek mindenkit, hogy amennyire lehet, a médiát és a politikát tartsuk távol tőlük.
The post Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételről: „Pontosan tudjuk, hogyan szivárgott ki” first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu