Egy új tanulmány alapján az aranybányászat szó szerint szárazra szívja Amazóniát – írja a Live Science. A talajminőség romlása, a nedvesség csökkenése és a hő bent tartása olyan környezet teremt, amely nem támogatja a fák fejlődését.
Olyan, mintha egy sütőben akarnánk fát növeszteni
– mondta Josh West, Dornsife-i Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
Az Amazonas-medencében az aranybányászat az erdőirtás közel 10 százalékáért felelős, az arány pedig egyre nő. Az Amazon Mining Watch szerint az aranybányászatra használt területek nagysága 2018 óta megduplázódott a nemesfém árának meredek emelkedése miatt, a becslések alapján 2023-ban 13 ezer négyzetkilométeren folyt az anyag kinyerése.
A tevékenység katasztrofális hatást gyakorol a tájra: a talaj hőmérsékletét 60 Celsius-fokra emeli, a felszínt vastag, száraz homokréteg borítja be, a föld természetes regenerálódása pedig szinte lehetetlenné válik ezek miatt. A friss eredmények azt mutatják, hogy mindez meggátolja a fák növekedését.
A szakértők két elhagyott bányaterületet vizsgáltak Peru délkeleti részén. Az elsősorban kisvállalkozások által működtetett helyszíneken nagy vízigényű kotrógépeket használtak, ezek a folyó- és patakmedrekből szívják ki az aranyrészecskéket tartalmazó üledéket és homokot. A vízágyúszerűen funkcionáló berendezések elmossák az agyagos és tápanyagban gazdag talajt, száraz területeket és kisebb tavacskákat alakítva ki.
A csapat távérzékelési módszereket és hőkamerákat használt, valamint talajelemzéseket és elektromos ellenállás-vizsgálatokat folytatott, utóbbi megközelítéssel a földben mozgó nedvességet lehet felmérni. Mint kiderült, a bányászati hulladékon szitaként szivárog át a víz, így a talajban kevesebb nedvesség, de több hő marad. Az erdőirtás következtében az árnyék is mérséklődik, ami nehéz helyzetbe hozza a növényeket, a palánták egyszerűen elpusztulnak.
A tavak szélén és az alacsonyabb területeken valamivel jobb a helyzet, itt természetes regeneráció is zajlik. A bányászat összességében mégis súlyos hatással jár, a környéken ráadásul egyre erősödik a káros tevékenység. „Az élőhelyek elvesztése hosszú távon is súlyos hatással lesz a biodiverzitásra” – nyilatkozta Atwood.
A szakemberek szerint a bányatavakat fel kellene tölteni, ezzel ugyanis a gyökerek közelebb kerülhetnének a talajvízhez, valamint javulhatna a nedvesség megtartása. Ezt követően a talajt kellene helyreállítani. Mindez ugyanakkor jelentős pénzügyi, logisztikai és akár politikai kihívásokkal járna.
The post Szárazra szipolyozzák Amazóniát az aranybányászok first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
