Szelektív hulladékgyűjtés: mi változott?

A hulladékgazdálkodás célja, hogy minél kevesebb hulladék végezze a lerakókban, és a felhasználható nyersanyagok tovább körforgásban maradjanak, ezzel meghosszabbítva az életciklust és csökkentve az ökolábnyomot. Az újrahasznosítási rendszer megújulásának egyik legszembetűnőbb eleme az új konténerrendszer, amely betétdíjjal ösztönzi a vásárlókat az egyszer használatos italcsomagolások visszagyűjtésére.

Mindössze fél év alatt, 2025 januárjáig már egymilliárd palack és doboz került vissza a körforgásos gazdaságba ennek köszönhetően. Korábban ebből az egymilliárd palackból több mint 800 millió elásásra vagy elégetésre került. Most azonban ezekből az összegyűjtött palackokból az újrahasznosításnak köszönhetően hulladék helyett ismét palack lesz – vagyis megvalósul a körforgás.

És mi lesz az egyéb hulladékkal?

Az új visszaváltó rendszer csak az italcsomagolásokra vonatkozik, de a körforgásos szemlélet itt nem áll meg: fontos, hogy továbbra is szelektíven gyűjtsük a további hulladéktípusokat. A nem ivásra szánt termékek műanyagból és üvegből készült csomagolásai továbbra is a színes kukákba valók, a megszokott kék és sárga szelektív gyűjtőedények továbbra is elérhetők és használatban maradnak.

A leggyakoribb hulladéktípusok között fontos megemlíteni a cigarettacsikkeket is. Miközben a hagyományos cigaretták egyrészt az égésükkel képződő füst miatt károsítják rendkívüli módon az egészséget és a környezetet, az eldobott csikkek is komoly veszélyt jelentenek: egy angliai egyetem 2019-es[1] kutatása szerint a hagyományos cigaretta – leginkább bioműanyagból és cellulóz-acetátból készülő – szűrőjéhez felhasznált szerek belemosódnak a talajba, és károsítják a növényeket.

Ha tehetjük, inkább rá se gyújtsunk, hagyjunk fel ezzel a káros szokással. Ha valamilyen oknál fogva ez mégsem sikerül, gondoskodjunk a képződő hulladék megfelelő kezeléséről – ez alól pedig az égés nélküli termékek (e-cigaretták, hevítéses technológiák, nikotinpárnák) sem számítanak kivételnek. A csikkeket nem lehet újrahasznosítani, mindig tegyük őket a kommunális kukákba, ugyanakkor ügyeljünk a tűzvédelemre is. Használat után ne dobjuk el a cigarettavégeket, különösen ne az autó ablakából, hanem alaposan nyomjuk el őket, és helyezzük éghetetlen tárolókba. A megfelelő hulladékgazdálkodással mindannyian hozzájárulhatunk egy jobb holnap építéséhez és a természet védelméhez, miközben rendezettebb körülményeket biztosítunk magunknak a mindennapi életben.

Mi lesz az élelmiszerhulladékkal?

Ma már egyre több helyen van lehetőség a különböző konyhai hulladékok gyűjtésére is. A konyhai biohulladékot (az ételmaradékok kivételével) érdemes közösségi komposztpontokra vinni. Tavaly egyébként utóbbiaknak is elindult a központosított szelektív gyűjtése egyes településeken. A megszokott kék és sárga kukák mellett a próbaidőszakra kiválasztott területeken, a főváros bizonyos kerületeiben és a nagyobb városokban megjelentek a barna kukák is, amelyekben a kidobásra ítélt élelmiszerek kerülhetnek. Ezáltal azok számára is elérhetővé vált a háztartási szemét még szélesebb szelektálása, akiknek például házi komposztálásra nincs lehetőségük.