Indonéziában hosszú évek óta azon dolgoznak, hogy a süllyedő és túlzsúfolt fővárosból, Jakartából az attól 1200 kilométerre fekvő Nusantarába helyezzék át az ország székhelyét. Az eredeti tervek szerint 2029-re fejeznék be a projektet, melynek részeként a parlamentet és a kormányhivatalokat is áttelepítenék. A futurisztikus város azonban szinte néptelen, leszámítva néhány munkást és kíváncsi turistát – írja a Guardian.
Nusantara terveivel három évvel ezelőtt állt elő Joko Widodo korábbi elnök, a tavaly októberben hivatalba lépett Prabowo Subianto alatt azonban a beruházás állami finanszírozása több mint a felére csökkent, a 2024-es 2 milliárd fontról 2025-re 700 millió fontra. Jövőre pedig még ennél is kevesebbet, nagyjából 300 millió fontot különítettek el, ami a kért összegnek mindössze a harmada. A magánberuházások is több mint 1 milliárd fonttal elmaradnak a céltól.
A kormányfő azonban azt állítja, tartani akarják magukat a céldátumhoz, sőt, lehet, hogy még előbb is kész lesznek.
Egyes elemzők szerint Prabowo más dolgokra összpontosít, például az ingyenes iskolai étkeztetési programjára, amelynek éves költségvetése 2026 végére 15 milliárd font lesz. Az elnök még meg sem látogatta a várost, májusban viszont csendben „politikai fővárossá” minősítette Nusantarát. Herdiansyah Hamzah, a kelet-kalimantani Mulawarman Egyetem alkotmányjogásza szerint a „politikai főváros” megnevezésnek azonban nincs jelentése az indonéz jogban.
A helyzetet az is nehezíti, hogy 2024-ben lemondott az új főváros építését felügyelő testület vezetője és helyettese. Jelenleg pedig csupán mintegy 2000 köztisztviselő és 8000 építőipari munkás él Nusantarában, ami messze van a 2030-ra kitűzött 1,2 milliós céltól. Az elmúlt években lakóházak sora, minisztériumi épületek, kórházak, utak, vízművek és egy repülőtér is épült, de a város nagy részén még mindig dolgoznak. Nusantara környékén a munkavállalók beáramlásának köszönhetően eleinte virágzó kisvállalkozások jöttek létre, elmondásuk szerint azonban a kereskedelem idén összeomlott. Több vállalkozó arról számolt be, hogy amikor a munkások hazamentek, minden leállt.
Sok barátunk bezárta az üzletét. Az emberek attól tartanak, hogy Nusantara szellemvárossá válhat
– mondta egy helyi üzletvezető.
A környezetvédők pedig potenciális ökológiai katasztrófára is figyelmeztettek, mivel a város egy ritka és veszélyeztetett fajoknak otthont adó esőerdőszakaszon épült. A kevesebb mint 20 kilométerre fekvő Sepaku folyó közelében élő őslakos balik nép számára az új főváros szintén komoly felfordulást okozott. Egy helyi gazdálkodó és halász szerint az áradások súlyosbodtak, mióta víztisztító telepet építettek a folyón, ami a felére csökkentette a terméshozamát. A kormány tagadta a negatív környezeti hatásokat, és megvédte az őslakos csoportokkal való együttműködését, mondván sokan kártérítést kaptak a földjeikért.
The post Szellemváros válhat Indonézia új fővárosából first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
