Az, hogy felállni. Megtört bennem valami, és már nem igazán akarok felállni. Ötször törtem ki, ötször nyomtak a víz alá. Úgy, hogy nem fizették ki a munkabéremet. És most már hatodjára azt mondtam, hogy belefáradtam, vége van. Alkalmi munkákból eltengődöm, ha jól érzem magam, elmegyek dolgozni, ha nem érzem jól magam, nem megyek el dolgozni. Eltengődöm és kész. De nem hagynám itt a földet. Olyan gyönyörű tavasszal, amikor a virágok nyílnak, a fák virágoznak, ez nagyon hiányozna. Ezért nem is akarok meghalni – mert ez pokolian hiányozna. Zöldül a fű. Szép az élet, csak nehéz meglátni. Igaz, pajtikám?!
A fenti mondatok Kabók Péter szájából hangzanak el a Budapest Bike Maffia Szállóige 2 című filmjében, amelyben kilenc, hajléktalanszállón élő ember kérdeztek az életükről. Péter gondolatai a film megjelenését követően önálló útra keltek: több mint egymillió megtekintést generáltak. A tartalom és a hozzá kapcsolódó orgánum rengeteg embert megmozgatott, így nem volt kérdés, hogy lesz valami folytatás: végül egy hangoskönyv elkészítése lett a következő állomás.
Hogy milyen orgánum? Érdemes elindítani ezt a videót, csak egy perc, és kiderül.
Szóval ilyen orgánum. Képtelenség Péter minden gondolatát nem ezen hallani a fejünkben.
Az ügy mögé Lackfi János állt be, az író a saját műveiből ajánlott fel meséket és novellákat, köztük olyanokat is, amik még meg sem jelentek. A hangoskönyv megvásárlásából pedig cikkünk írásáig már több mint hárommillió forint gyűlt össze. A teljes bevételből Péter életét segítik majd – a cél egy lakásba helyezése, a költségek térítése az ezt megelőző rehabilitáció finanszírozása, valamint hosszabb távon munkalehetőség biztosítása.
Péter jelenleg a Magyar Vöröskereszt Madridi úti hajléktalanszállóján él – vagy, ahogy ő szokta mondani a kérdésre, hol lakik: Madridban. Eljöttünk a szállóra, hogy a 62 éves férfi élettörténetének nyomába eredjünk – aki bevallja, még mindig meglepetésként éri, hogy ennyien kíváncsiak rá. „Ki vagyok én? Beszélek én össze-vissza. Ha nem szólnak, én nem is tudnám, milyen utat járok be. Néha mondják, hogy »itt is fent vagy az interneten”. Én nem mélyedek bele. Még meg kell tanulnom kezelni.”
Mostanában nincs túl jól. Vagyis a szemeiből sugárzó életszeretet biztosan Madridból is látszik – de az egészsége nem szolgál tökéletesen.
Ha ülök, nem fulladok, ha megyek vagy fizikai erőt fejtek ki, akkor igen. Ezt majd el kell intézni. Első kör a NAV-nál, hogy legyen tb-m, csak utána tudok orvoshoz menni. Most kényszerpihenő van. Televíziózgatok, beszélgetek. Bár azt inkább csak estefelé. Unalmasnak tűnhet, de ez van. Minimálon él az ember.
Egy véletlen folytán került ide, amikor 2008-ban meghalt a felesége. Arra ébredt éjjel egykor, hogy már nem él.
The post „Szép az élet, csak nehéz meglátni. Igaz, pajtikám?!” first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
