Mindenképp el akartam jönni a tárgyalásra, hogy lássam az anyám gyilkosait. Azt reméltem, hogyha látom őket, akkor megnyugszik a lelkem, de nem így lett, talán majd később, ha lezárul a per. Remélem, hogy rájuk rohad a börtönben a lakat

– ezt mondta lapunknak annak a törteli asszonynak, G. Évának a lánya, akit 2023 májusában egy telefonkábellel megfojtottak, majd kútba dobtak az ingatlanmaffia tagjai. Szerdán a női vádlottnak és az áldozatok hozzátartozóinak, valamint a szomszédoknak a meghallgatásával folytatódott a Budapest Környéki Törvényszéken a minősített emberöléssel vádolt S. Zoltánnak és párjának, D. Szilviának a büntetőpere.

A pár mindkét tagját vezetőszáron és bilincsben hozták bíróságra a büntetés-végrehajtás kommandósai. A 48 éves, több gyermekes anya egy teleírt füzetet, míg a több mint egy évtizeddel fiatalabb párja egy jegyzetekkel teleírt papírlapot szorongatott. Amíg a felbujtással vádolt D. Szilvia mindenre elszántnak tűnt, addig a párja különösebb kedélyesen mosolygott a saját hozzátartozóira. Még ahhoz is volt kedve, hogy megdicsérje egyiküket, hogy milyen szépen kifestette a körmeit.

D. Szilvia több órán keresztül, papírból olvasta fel a vallomását, és közel félszáz indítványt terjesztett elő, hogy szerinte milyen vizsgálatokra volna még szükség a bűncselekménnyel kapcsolatban, illetve kiket kellene még a bíróságnak meghallgatnia. Kérvényezte többek közt, hogy a veszprémi ingatlancsalásokkal kapcsolatos ügyét egyesítsék az emberölési üggyel, de ezt Palásti Sándor bíró kapásból elutasította. Például azért, mert a másik nagy horderejű balhéja még el sem jutott a vádemelésig, azaz lehetőség sem lenne az ügyek egyesítésére.

A 34 éves volt katona és a 48 éves nő párkapcsolatban élt a bűncselekmény elkövetésekor. A későbbi áldozatuk, a 69 éves Éva egy közművek nélküli törteli tanyán élt, és különböző üzleti vállalkozásokkal igyekezett kiegészíteni a nyugdíját – így próbálkozott a multi level marketinggel is. Az asszony ennek kapcsán ismerkedett meg D. Szilviával több mint hat évvel ezelőtt, akivel baráti kapcsolatba kerültek. A női elkövető könyveléssel foglalkozott, ám az életszínvonalát kölcsönökből és vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséből tartotta fenn.

Legkésőbb 2021–2022-ben D. Szilvia belekerült egy olyan bűnelkövetői körbe, amely ingatlanokkal kapcsolatos csalásokkal foglalkozott: lakatlan ingatlanokat szereztek meg a tulajdonosok tudta nélkül ügyvédek és strómanok segítségével, majd ezeket másoknak továbbértékesítették.

D. Szilvia elhatározta, hogy a buliba bevonja strómanként a törteli asszonyt és annak barátját is. Miután megállapították egy kiszemelt ingatlanról, hogy az lakatlan, egy ügyvéd előtt készítettek egy olyan adásvételi szerződést, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonos képviseletében eljáró személy 85 millió forintért eladja az ingatlant a törteli nyugdíjasnak, aki már korábban kifizette a vételárat a tulajdonosnak.

A szerződéshez mellékeltek egy hamis meghatalmazást, majd az iratokat benyújtották az illetékes kormányhivatalhoz, ahol az ingatlan új tulajdonosaként bejegyezték a 69 éves asszonyt, aki persze ténylegesen senkinek semmit nem fizetett. Ezután az elkövetői kör tagjai elkezdték árulni az ingatlant, amit 47 millióért el is adtak egy gyanútlan vevőnek. Az így szerzett pénzt pedig ezt követően elosztották egymás közt.

A vád szerint D. Szilvia a strómannak is azt ígérte, hogy a segítségéért cserébe meg fogja kapni a pénzét. Az adásvételi szerződést már be is nyújtották a földhivatalba, ám az utolsó pillanatban lebuktak. Az történt, hogy amikor a vásárlók birtokba akarták venni az ingatlant, az egyik szomszéd jelezte ezt a külföldön élő tulajdonosnak és a rendőrségnek. A tulajdonos képviselője 2023 áprilisában iratbetekintést kért, majd feljelentést tett a gödöllői rendőrségen.

D. Szilvia közben egy ismerőse segítségével megkezdett egy hasonló ingatlancsalást, amelynek során a közreműködő fél egy ügyvéd által ellenjegyzett hamis adásvételi szerződés szerint 185 millióért vett meg egy ingatlant. Miután a zsaruk nyomozni kezdtek az első ingatlannal kapcsolatos csalás miatt, a törteli asszony egyre nagyobb terhet jelentett az elkövetői körnek. Attól tartottak, hogy a rendőrök szóra bírják majd, és beszélni fog a bűncselekmény körülményeiről.

D. Szilvia közölte a társaival, hogy ő majd eltünteti strómant, és arra is utalt, hogy meg fogja ölni vagy öletni, bár a társai akkor nem tudták eldönteni, hogy ezt komolyan gondolja-e. Ezután a nő rávette a párját, hogy tegyék el láb alól a törteli nőt, és rejtsék el a holttestét, azt követően pedig keltsék azt a látszatot egy ideig, hogy az áldozat még él. A bűncselekmény helyszínének egy félreeső, Cegléd környékén lévő lakatlan tanyát választottak ki.

D. Szilvia felhívta a nyugdíjas asszonyt azzal, hogy odaadja neki a korábban már beígért pénzt, és megbeszélte vele, hogy másnap találkoznak Budapesten. A találkozóra magukkal vitték a női elkövető 17 éves fiát is, akinek fogalma sem volt arról, hogy mire készülnek az anyjáék.

Az élettársak valamivel meggyőzték az asszonyt, hogy tartson velük, majd elindultak Cegléd felé. Nem sokkal később letértek az autópályáról, és az azzal párhuzamos úton hajtottak tovább. Ekkor D. Szilvia felszólította a fiát, hogy szálljon ki a gépkocsiból, s ő maga is így tett. Miután elhagyták a kocsit, az addig a hátsó ülésen utazó férfi elkövető előrenyúlt, és egy telefonzsinórral megfojtotta a jobb oldali első ülésen ülő asszonyt. Ezt látva, a rémülettől megdermedt fiatal fiút az anyja visszaparancsolta az autóba, elhajtottak a kiválasztott tanyához, majd az asszony holttestét az elkövetők az ott lévő kútba dobták.

A pár még aznap belekezdett egy ingatlancsalásba, amelynek során felhasználták az áldozatuk nevét. Ezután egy hamis adásvételivel a férfi elpasszolta a megölt asszony kocsiját, majd az áldozat mobiltelefonjával több hívást is lebonyolított annak érdekében, hogy úgy tűnjön, még életben van a nő. Ezzel párhuzamosan a férfi elment a stróman lakásához, és a korábbi csaláshoz kapcsolódó összes iratot elhozta.

D. Szilvia a maratoni hosszúságú vallomását azzal kezdte, hogy a Facebookon ismerte meg G. Évát, akinek sok adóssága volt. Állítása szerint az asszonynak érdekkapcsolatai voltak. D. Szilva azt elismerte, hogy G. Éva közreműködött a gödöllői ingatlan adásvételében, de állítása szerint ő abban a tudatban volt, hogy minden jogszerűen történt, és csak később derült ki számára, hogy ezek az ügyletek jogellenesek.

Mint mondta, semmilyen érdek nem fűzte a sértett halálához, hiszen pont Éva volt az, aki a veszprémi ingatlanos ügyében „mentő vallomást” tudott volna tenni a számára.

A bűncselekményhez nem volt közöm. A másik, folyamatban lévő ügyem is a jóhiszeműségem miatt alakult ki. Az egzisztenciális körülményeim mindig rendezettek voltak. A gyermekeim kiegyensúlyozottak voltak, és kiemelkedőek voltak a tanulmányi eredményeik is. Nem jártam el szórakozni, és családfenntartóként is megálltam a helyem. Éva halála nem előny, hanem sokkal inkább hátrány volt számomra. Amellett, hogy egy jó barátot és egy pótanyát veszítettem el, ő tudott volna tanúskodni mellettem a másik, folyamatban lévő csalási ügyekben. A barátságunk ideje alatt számos jó tanácsot adott nekem. Nekem a halála fájdalom, nem pedig előny

– magyarázta.

Az ominózus nappal kapcsolatban D. Szilvia azt mondta: a telek megnézése miatt mentek el G. Évával Ceglédre, és jó hangulatban telt az odavezető út. Amikor megérkeztek a tanyához, G. Éva adott neki egy puszit, majd elköszönt tőle. Ezt követően a párja bement a nyugdíjas asszonnyal a tanyára. Amikor pedig visszajött, akkor sem rajta, sem pedig Éván látott semmilyen sérülést. Mint mondta, G. Éva még élt, amikor utoljára látta, és nem tudja, hogyan halt meg.

Ezt követően az áldozat szomszédait hallgatták ki tanúként. Az elsőként kihallgatott tanú azt mondta, hogy G. Éva körülbelül másfél évtizeddel ezelőtt költözött a dűlőben lévő tanyára a párjával. Nagy reményekkel érkeztek, és gyógynövényeket akartak termeszteni. Elmondása szerint 2023 tavaszán látta utoljára a későbbi áldozatot. Onnan tudta meg, hogy eltűnt, hogy a kutyái vonyítottak az éhségtől, és kitörtek a kerítésen, és ráhozták a frászt az arra járókra. Hozzátette, Éva imádta a kutyáit, és soha nem hagyta volna magukra őket.

A tanúként kihallgatott szomszédasszony elmondta még, hogy aznap egy idegen férfi és egy nő érkezett a tanyára kocsival, hogy mostantól ők fogják etetni majd az állatokat, mert Éva külföldre költözött. Hozzátette, a vádlottak padján ülő nő vezette a kocsit, mellette pedig egy jóképű fiatal férfi ült. Ők azt mondták neki, hogy van a tanyán egy kölcsönadott kocsi, amit el akarnak vinni majd. Hasonló dolgokról számolt be az áldozat másik szomszédja is. „A vádlottak padján ülő fiatalember jött át szólni, hogy megetette a kutyákat, még kezet is fogtam vele. Azt mondta, hogy Éva elutazott, és őket kérte meg arra, hogy vigyázzanak a kutyáira.”

A tárgyalás szünetében tudtunk pár szót váltani az áldozat unokájával és lányával is.

Anyutól tudtam meg, hogy mi történt a nagyival. Nagyon nehéz feldolgozni ezt, főleg, hogy én voltam a kedvenc unokája. Elég öntörvényű asszony volt a mamám, ezért nehezen lehetett kijönni vele, amit a fejébe vett, azt tűzön-vízen át véghez is vitte. A vádlottak közül csak Szilviát ismerem, mert amikor egyszer a mamánál voltam, akkor ő is ott volt. A gyilkosság óta sem ő, sem pedig a párja nem kért tőlünk bocsánatot. Szívem szerint gázkamrába tenném vagy megfojtanám őket. Azt az érzést és fájdalmat, ami bennem van, egyszerűen nem lehet szavakkal kifejezni. Az életfogytiglan nem büntetés, attól a mama nem fog visszajönni. És attól még nem fogja látni a hamarosan születendő dédunokáját. Lehet, hogy ott fognak meghalni a börtönben, de ez az én drága nagyimat sajnos már nem hozza vissza

– mondta feldúltan.

Az unoka a kihallgatásakor elmondta még, hogy heti rendszerességgel tartotta a kapcsolatot az imádott nagyanyjával, aki szerinte nagyon jó nagyszülő volt. Mint mondta, az asszony az utóbbi időben szégyellte, hogy milyen rossz körülmények közt él, ezért nem engedte, hogy elmenjenek hozzá. Elmondta még, hogy 2023 szeptemberében volt az esküvője, és személyesen szerette volna meghívni rá a nagymamáját, de már nem érte el. Utána pedig az anyukájától tudta meg, hogy mi történt vele.

„Többször is felhívtam a nagyit, hogy megyünk hozzá a feleségemmel, de nem akarta, azt mondta, hogy majd az új házban meglátogatjuk. Valamilyen gyárépület megvásárlásáról, felújításáról beszélt. Azt mondta, hogyha összejön az üzlet, akkor minden unokájának vesz egy 50 milliós házat.”

Az áldozat lánya a bírósági tárgyaláson azt mondta, hogy az utóbbi években nem tartotta a kapcsolatot az édesanyjával. Ennek pedig az volt az oka, hogy az anyja a gyámhivatalon keresztül el akarta vetetni tőle a gyermekeit. Palásti bíró emlékeztette az asszonyt a nyomozati szakban tett korábbi vallomására, amely szerint a fia egyszer azt mondta neki, hogy D. Szilvia rávette a nagyit arra, hogy egy cég ügyvezetője legyen, és szükség esetén vigye el a balhét, de az áldozat lánya erre már nem emlékezett.

Ezt követően az áldozat egyik korábbi üzlettársát hallgatták ki tanúként. A nő elmondta, hogy G. Éva vakon bízott D. Szilviában, és hogy az üzlettársa már három éve várt arra, hogy megkapja azt a pénzt, amiben megegyeztek. Elmondása szerint D. Szilvia volt az, aki lebonyolította a pénzügyeket, és mindig újabb és újabb kifogásokkal állt elő. Olyanokat mondott Évának, hogy egy ügyész, egy rendőr és egy bank osztályvezetője is benne van az ügyben, és utóbbi negyven százalékot kért a házak eladása után.

Az ügyész életfogytiglant kért a párra előre kitervelten, nyereségvágyból és más aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt – amelyet a férfi tettesként, a nő felbujtóként követett el – azzal, hogy a nőt 35 a férfit pedig 25 év múlva bocsáthassák szabadlábra leghamarabb feltételesen. Emellett a férfinek közokirat-hamisítás bűntette, míg a nőnek kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt is felelnie kell.

The post „Szívem szerint gázkamrába tenném vagy megfojtanám a nagymamám gyilkosait” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu