Egynapos késessel, november 23-án szombaton ért véget az ENSZ klímakonferenciája a brazíliai Belémben. Az esemény végén a résztvevő országok ugyan aláírtak egy megállapodást, de abból környezetvédők szerint kikerültek a legfontosabb zöld célok, sok területen pedig nem tartalmaz konkrétumokat, derül ki a Green Policy Center gyorselemzéséből.
A Másfélfokon megjelent cikk szerint az eseményen a fő vita a progresszív és az olajtermelő országok között zajlott. Ebben az egyik oldalon az Európai Unió és a tengerszint-emelkedés miatt veszélyeztetett kis szigetországok álltak, míg a másikon az olyan olajkitermelők, mint Oroszország és Szaúd-Arábia, és az olyan el nem kötelezett országok, mint India. Az Egyesült Államok el sem ment a konferenciára.
Az Európai Unió a tárgyalásokon szokatlanul határozottan képviselte a kibocsátáscsökkentések fontosságát, amiben hallgatólagosan Kína is mellette állt.
Az EU még a végül elfogadott megegyezés blokkolását is belengette, hogy a fosszilis üzemanyagok kivezetéséről és a globális kibocsátáscsökkentésről szóló részek bekerüljenek abba. A tavalyi bakui klímakonferencián a fejlett országok vállalták, hogy 2025-től évente legalább 300 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országok klímavédelmi intézkedéseit, és igyekeznek ezt 2035-re 1300 milliárd dollárra feltornázni. Az elmaradottabb országok most azt követelték, hogy ezen belül háromszorozzák meg az alkalmazkodásra szánt forrást, és a gazdag országok évekre előre adják meg, pontosan mennyi pénzt adnak majd. Ezeket sikerült elérniük.
Az EU szerette volna, ha a megegyezés dokumentumába, a később Mutirao Döntés néven elfogadott csomagba belekerülnek a fosszilis üzemanyagok kivezetéséről szóló konkrét intézkedések, de ezt sok ország teljesen kizárta. Ezekben a témákban így csak általánosságok kerültek be a záródokumentumba. A konferencián abban is megegyeztek az országok, hogy 2026-ban Törökországban tartják majd a klímakonferenciát, amelynek politikai folyamatát Ausztrália fogja vezetni. Arra való tekintettel, hogy az EU januártól kezdődő soros elnökségét a részleges török megszállás alatt álló Ciprus fogja adni, ez egy sor diplomáciai bonyodalomra adhat okot.
The post Szokatlanul keményen lépett fel az EU a brazíliai klímacsúcson first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
