A 2025. május 9-én kirobbant ukrán-magyar kémügy után felpörögtek az Ukrajna-ellenes és revizionista kampányok a magyar közösségi médiában. Ezek a tartalmak a magyar-ukrán konfliktus és etnikai feszültségek szítását célozták – olvasható a Political Capital legfrissebb tanulmányában.
A tartalmak készítői pontosan nem beazonosíthatók, de az üzenetek jellege, hatásmechanizmusa, valamint a terjesztés módja az orosz dezinformációs hadviselés tipikus jeleit mutatják. Például a tartalmak beleillettek az orosz műveletek célrendszerébe: a diplomáciai kapcsolatok és bizalom szisztematikus aláásása, történelmi és etnikai sérelmek felerősítése.
A Facebookhoz képest dezinformációs szempontból is sokkal megengedőbb X-en több olyan tartalom is megjelent nem beazonosítható felhasználóktól, amelyek Kárpátalja részleges vagy teljes magyar megszállásáról, visszacsatolásáról szóltak. Ezek voltak a legnépszerűbbek a Kárpátaljával foglalkozó tartalmak közül nem csak az X-en, hanem egyes TikTok- és Telegram-csatornákon is.
A posztok között többszázezres elérésű is volt, de a leginkább felkapott tartalom nézettsége meghaladta az egymilliót is.
A legnagyobb elérésű revizionista tartalmat a Based Hungary profil publikálta, amelyhez hasonlóak léteznek más régiós országokban is, például Horvátországban, Lengyelországban és Szerbiában. Közös bennük, hogy erősen nacionalista, szélsőséges tartalmakat posztolnak.
Ahogy a Political Capital korábbi tanulmányaiban már bemutatta, Oroszország számos hasonló kampányt folytatott már Kelet-Közép-Európában az Ukrajna elleni agresszió 2014-es megindítása óta. A hibrid stratégia részeként a Kreml dezinformációs kampányokkal, aktív műveletekkel támogatott ukránellenes akciókat és szélsőjobboldali pártokat Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon, hogy aláássak a régió stabilitását és a kétoldalú kapcsolatokat Ukrajnával.
Az Orbán-kormány határozottan kizárta, hogy bármiféle revíziós törekvése lenne Kárpátalján. A kémügyet és az ahhoz kapcsolódó dezinformációs kampányt azonban kizárólag Ukrajnával, illetve magyar ellenzéki szereplőkkel hozta összefüggésbe, a nyilvánvaló orosz érdekeket meg sem említve. A kutatók hozzátették: a kormánypárt fő törekvése az volt, hogy a kémbotrányt a hazai pártpolitika szintjén fegyverként használja fel a Tisza Párt ellen. Ezért igyekeztek Magyar Pétert és pártját külföldi érdekekkel összefonódó szereplőként beállítani.
A kormányzati narratívában Ukrajna a külső, a Tisza a belső ellenség szerepét tölti be.
A hazai szélsőjobboldal keveset foglalkozott a kémbotránnyal. Bár többen kétséggel fogadták a magyar kémkedésről szóló hírt, de általánosságban helyeselték a magyar hírszerző tevékenységet, és volt, aki a revízió egyfajta előkészítését, de legalábbis reményét látta ebben.
Míg az utóbb években a szélsőjobboldal fő politikai ereje, az oroszbarát Mi Hazánk a revízió esélyét látta a háborúban, a kémbotrány után a pártelnök, Toroczkai László, már azt nyilatkozta, hogy pártja nem akar határmódosítást, célja a kárpátaljai autonómia. Bár ez inkább tűnik a szélsőséges karanténból kitörni igyekvő párt politikai taktikázásának, mint valós pálfordulásnak, Toroczkai kijelentése nagy felháborodást és belső ellentéteket keltett a szélsőjobboldalon.
The post Tanulmány: Az orosz dezinformációs gépezet szítja a magyar-ukrán konfliktust first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
