Van-e valós fenyegetettség, veszély, illetve mennyire kell komolyan venni Orbán Viktor drámai bejelentését?

Több dolog játszik itt közre. Egyrészt ebben van egy belpolitikai játszma.

A közelgő parlamenti választásokra gondol?

Igen. A választások miatt egy biztonságot adó vezető imázsának a felépítése zajlik, ami 2015-ben a migráció, 2020-ban a Covid, 2022-ben pedig az orosz-ukrán háború kapcsán is jellemző volt a Fidesz kommunikációs narratívájára. Ezt rendre előveszik, és ilyen szempontból a mostani helyzetben azt a fajta feszültséget, ami – és itt áteveznék a második szintre – a geopolitikai helyzet anomáliáiból fakad, felhasználják a belpolitikai céljaikra. Ám azok, akik csak a belpolitikai kérdéskörre fókuszálnak, tévednek. Valóban zajlik egy nagyon komoly geopolitikai játszma, amelyben mind a három résztvevőnek – Ukrajnának, Magyarországnak és az Európai Uniónak is – vannak „fegyverei”. Ukrajnának az a fegyvere, hogy egy tranzitország, ilyen szempontból a rajta átmenő hálózatok vonatkozásában, legyen az olaj vagy földgáz, van egy olyanfajta lehetősége, amivel presszionálni tudja a környező országokat. Magyarországnak a vétójog a „fegyvere”, amiben nagyon keményen oda tud pörkölni, gondoljunk csak a 90 milliárd eurós hitelre, amit Ukrajna nagyon-nagyon vár. A harmadik geopolitikai tényező az Európai Unió, amelynek a forrásokon keresztül van egy olyan „fegyvere”, amivel már hosszú évek óta próbálja eltéríteni Magyarországot a botrányosan különutas politikájától. Ez a három fegyver ütközik most ebben a helyzetben. Mindezt megfűszerezi az, hogy április 12-én parlamenti választás lesz idehaza.

A kormány szerint Ukrajna be akar avatkozni Magyarország belpolitikájába.

Ez a fajta nyílt kijelentés szerintem nem igaz, ugyanakkor biztonságpolitikai értelemben, illetve az előző felsorolásból logikusan is az következik, hogy Ukrajnának és az Európai Uniónak valóban könnyebb lenne a dolga az Orbán-kormány helyett egy másik kabinettel. Hangsúlyozom, nem kifejezetten Magyar Péterrel, hanem bárki mással egyszerűbb lenne az életük. De hogy ebből a helyzetből egy ilyen vezércsellel vagy lóugrással azt a következtetést vonja le a regnáló magyar kormány, hogy támadás várható Ukrajna részéről – teljesen kizártnak tartom.

Például azért, mert Ukrajna semmilyen módon nem támadhat meg egy katonai szövetséget, nem támadhatja meg a NATO-t. Ez öngyilkos hozzáállás lenne mind politikai, mind gazdasági, mind katonai-védelmi szempontból. Ráadásul, ha Kijev valóban el akarná zárni a Barátság kőolajvezetéket, nem szükséges hozzá semmilyen támadást végrehajtania: egyszerűen elzárja a csapot. Odamegy és letekeri. Pont.

Hány százalékot adna arra, hogy bármilyen formában történik valamilyen támadás, akár egy hamis zászlós művelet formájában?

Marhaságnak tartom azt, amikor hazai ellenzéki politikai szereplők arról beszélnek, hogy a magyar titkosszolgálatok adott esetben egy hamis zászlós hadműveletben a saját országukat megtámadnák. Ez olyan fajta árulás, amit csak olyan politikusok tudnak elképzelni, akik nem ismerik azt a fajta műveleti, tiszti hozzáállást, ami tényleg létezik évtizedek óta. Ezzel a kormányzati politika is tisztában van, így ilyen akciót nem is mernének bevállalni. Nem azért, mert esetleg ne fordulna meg a fejükben, de pontosan tudják, hogy ebből a közegből egy ilyen fajta utasítás mindenképpen kiszivárogna, és lelepleződne. Arra pedig, hogy egy sufnituningos megoldással próbálkoznának, szintén kicsi esélyt adnék, mert a műveleti tisztek a saját becsületük megvédése érdekében pillanatok alatt képesek lennének kideríteni, ha valaki ilyesmivel próbálkozna. Ezért erre minimális, nulla százalék körüli esélyt adnék. Vagyis: sem az ukránok nem fognak megtámadni minket, sem a magyar titkosszolgálatok a saját országukat.

És az oroszok?

Az egy más kérdés. Nevezzük a nevén:

az ilyenfajta műveleti szarkavarás abszolút jellemző Oroszországra, és egy ilyenfajta magas labda kihasználható a részükről.

Tehát ezért erre magasabb százalékot adok. Ám azt, hogy ezt sikeresen végigvigyék úgy, hogy az emberek tudatában az maradjon meg, hogy igenis Ukrajna hajtott végre egy támadást, vagyis, hogy rá tudnák kenni az ukránokra – ezt nem tudom elképzelni. És van még egy szempont. Ha ezt Oroszország meglépné, akkor az Európai Unió összes titkosszolgálata ezt az ügyet akarná kideríteni. Sőt, nemcsak az unió, hanem a NATO is. Ha egy ilyen támadás esetében felmerülne annak gyanúja – például az Amerikai Egyesült Államok oldaláról –, hogy Ukrajna egy ilyen agresszív akciót hajtott végre, abban az esetben még gyorsabb és koncentráltabb műveleti felderítés kezdődne. Ezért azt mondanám: kizárni ugyan nem lehet egy ilyen orosz akciót, de ennek rendkívül magas lenne a kockázata a Kreml részéről.

Milyen típusú támadásokra lehet gondolni? Robbantásokra, szabotázsakciókra, drónberepülésekre?

Számtalan variáció lehetséges, tényleg csak a fantázia szab határt. De ebbe inkább nem szeretnék belemenni.

A miniszterelnök beszélt arról, hogy megerősítik a kritikus létesítménynek biztonságát. Ezt hogyan kell elképzelni? Odaküldenek katonákat, fegyvereseket?

Ez három szálon fut. Van egy rendészeti, egy katonai és egy titkosszolgálati magasabb készenlétbe lépés. A rendészeti lényege, hogy azon a területen megemelkedik a közterületen lévő rendőri állomány, a járőrözés, egyáltalán a külső őrzésvédelemnek a rendészeti része, adott esetben a beléptetés kisegítése érdekében a környék ellenőrzése.

A katonai szint emelése elsősorban nem azt jelenti, hogy az egyes objektumokban jelennek meg katonák, hanem az adott objektumok környékén elsősorban légtérvédelmi, légvédelmi feladatok szempontjából felderítést végeznek. Ez azt jelenti, hogy olyan lokátoros radarberendezéseket és egyéb technikai eszközöket telepít a Magyar Honvédség, amelyeken keresztül a berepülő objektumokat, a drónokat, a kisebb és nagyobb repülőeszközöket fel lehet deríteni, és, amennyiben szükséges, ezeknek a földre kényszerítését, tehát elektronikus zavarását, illetve adott esetben csapásmérésen keresztül a lelövését is meg tudja oldani a honvédség.

A titkosszolgálati rész alapvetően hálózati munka: van egy külső hírszerzési része, ami arra irányul, hogy van-e olyanfajta konkrét katonai mozgás, rejtett hírszerzési tevékenység, amelyben olyan csoportok aktiválódnak Magyarország területén, esetleg beutaznak az országba, amelyek egy ilyen akció végrehajtására alkalmasak. A lényeg: a külső hírszerző, illetve a belső elhárító szolgálatok magasabb fokozatokra kapcsolnak azokban a térségekben, ahol ezek a kiemelten védett objektumok találhatók.

The post Tarjányi Péter: Ez a műveleti szarkavarás az oroszokra jellemző first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu