A durvuló politikai közbeszéd megosztja a társadalmat és gyűlöletet kelt, a kormány számára pedig lehetővé teszi, hogy ezen keresztül elérje a célját, megosztva a családokat és a kisközösségeket, mondta el Tarr Zoltán, a Tisza párt EP-képviselője a Globsec konferencián Prágában, ahol egy változó közbeszédről szóló panelben szerepelt. Tarr a konferencia második magyar panelistája, a kormányt ugyanis Orbán Balázs képviselte, ő a transzatlanti kapcsolatokról beszélt.

A panel másik politikus tagja Michal Simecka volt, aki a szlovák ellenzék jelenlegi vezetője, a Progresszív Szlovákia elnöke. Szlovákia szerinte különösen extrém ebből a szempontból, hiszen nemrég megpróbálták megölni a miniszterelnököt. Ettől mindenki azt hitte, hogy a társadalom lenyugszik majd, hiszen látják a megosztó közbeszéd hatását. De nem ez történt, hanem az ellenkezője, még gyűlölködőbb lett a közbeszéd.

Simecka azt is elmondta, hogy ez nem lepi meg, mert a populisták és a szélsőjobb esetében ez a megosztottság stratégiailag hasznos, hiszen így tudnak választást nyerni. Mondott egy példát is: Szlovákiában vita van a költségvetésről, a kormány pedig szerette volna eltörölni az egyik szabadnapot, hogy ezzel spóroljanak. Az ellenzék ezt nem szerette volna, Robert Fico pedig gazdasági terroristának nevezte az ellenzéket, miközben ez egy alapvető véleménykülönbség. De korábban politikai bérgyilkosoknak nevezte az Európai Parlamentből érkező bizottságot is. Szerinte ez a beszéd annyira elszakadt a valóságtól, hogy már lehetetlenné tesz minden közpolitikai vitát.

Cas Mudde, a Georgiai Egyetem professzora szerint az egész oka az, hogy a média megváltozott, a közmédiából magántulajdonú média lett, a politikusok pedig figyelmet akartak, így a nézőkre és olvasókra vadászó médiát szeretnék megcélozni. Daniela Schwarzer, a Bertelsmann Stiftung igazgatótanácsi tagja szerint az alapvető ok az, hogy név nélkül is lehet kommentelni, miközben az algoritmusok a megosztó hozzászólásokat sorolják előre.

Simecka arról is beszélt, hogy óriási a nyomás a saját tábor felől is, hogy amikor a kormány brutális megjegyzéseket tesz, hasonlóan válaszoljanak, különben gyengének tűnnek. Megoldást viszont ő sem tudott mondani, de szerinte, ha a következő választáson mondjuk az adórendszerről lenne a vita, akkor nem a populisták nyernének. Ha viszont a megosztásról szól a vita, jobban teljesítenek. Szerinte ennek az a lényege, hogy a felháborító megjegyzések elterelik a figyelmet arról, hogy nem tudnak kormányozni.

Tarr hozzátette, hogy ugyan van felelőssége az uralkodó pártoknak a közbeszéd minőségében, de azt, hogy ezek a pártok hatalomra kerüljenek, a demokratikus választási rendszer tette lehetővé. Ő úgy látja, hogy a korábbi ellenzék nem vette észre, hogy milyen változás kezdetén vannak, és ha ezek az ötletek megjelennek, szépen átveszik az irányítást. A veszély szerinte az, hogy túl kényelmesek leszünk ezzel a szélsőséges politikával.

Simecka és Schwarzer arról beszéltek, hogy több olyan kísérlet van, amely egymással nem egyetértő embereket személyesen köt össze és ültet le. Schwarzer szerint az a baj, hogy a populisták felé húzó vidéki területekről eltűntek a közösségi terek, ahol az emberek vitatkozni tudnának, ezt már csak online tehetik meg. Simecka ebben egyetértett, és szerinte ennek köszönhető, hogy az online vitáknak a legritkább esetben van köze a valósághoz.

Tarr szerint ketten kellenek a tánchoz, és az a probléma, hogy a populisták megteremtik a táncteret, és elmondják, hogyan és milyen szabályok szerint kell táncolni. A másik fél pedig érzi a ritmust és elkezd maga is táncolni. Ezt nem szabad csinálni szerinte. Ha érezzük a ritmust, meg kell teremteni a saját szabályainkat a táncra. Szerinte ez mások feladata. Szerinte a megoldás az, hogy hasonlóan ügyesen kommunikálnak, de a valódi dolgokról. Gyorsan, hatékonyan, lényegretörően kell reagálni.

Mudde arról is beszélt, hogy a politikában sokat beszélünk a megosztottságról, de ez egy fontos nemi kérdés is. A legmagányosabb csoport ugyanis a fiatal férfiaké, de nem ők azok, akik a leginkább elmozdultak ideológiailag. Szerinte a fiatal férfiak nagyjából ugyanott maradtak, viszont a fiatal nők sokkal inkább balra tolódtak, mint korábban. Ezért nagyobb köztük a szakadék, mint valaha, ami még magányosabbá teszi a fiatal férfiakat, akikkel a koruk alapján ismerkedniük kellene.

Tarr Zoltánnál egy néző rákérdezett arra, hogy mit rontott el Orbán Viktor, amikor George Simiont támogatta a román választások előtt. Tarr szerint Orbán meg volt győződve róla, hogy bármit tesz, nem fogják megkérdőjelezni, még a határon túli magyar diaszpóra sem. Szerinte az emberek nem őrültek, ennek a populizmusnak van határa és az embereknek elege van. A romániai magyar kisebbség szerinte mintha felébredt volna az álmából és rájött volna, hogy amit Orbán csinál, az teljes őrület.

The post Tarr Zoltán: Ketten kellenek a tánchoz, a probléma, hogy a populisták teremtik meg a táncteret és mondják meg, hogyan kell táncolni first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu