Hosszú reakciót tett közzé a TASZ az elmúlt hetekben egyre elmérgesedő Kneecap-botrány kapcsán.
A palesztinok mellett kiálló zenekar augusztusi Sziget-koncertjének lemondását a fesztivál szervezői jól láthatóan egyetlen pillanatra sem fontolgatták, még akkor sem, mikor ismert művészek, illetve közszereplők kezdtek aláírásgyűjtésbe, politikusok osztották meg az ezzel kapcsolatos véleményüket, sőt, a Mazsihisz is kiállt azért, hogy a terrorizmus vádjával bíróság elé álló Mo Chara, illetve két társa ne léphessen fel a Hajógyári-szigeten. Az ügyet végül a kormány zárta rövidre, ami három évre kitiltotta a Kneecapet az országból – írtuk meg korábban.
A Társadalom a Szabadságjogokért írásában kijelentette:
sokszor érzelmileg túlfűtött és végletesen megosztott hangnemben, de fontos közéleti vita zajlott az elmúlt napokban arról, hogy helyes-e, ha a […] trió fellép a Sziget fesztiválon. […] Ez a vita, minden feszültségével együtt, a demokratikus közélet és a szabad véleménynyilvánítás fontos megnyilvánulása volt. Aztán jött a magyar kormány, és mindent elrontott.
Az írás hozzáteszi: ahelyett, hogy az állam
hagyta volna a társadalmat érvelni, vitázni, mérlegelni, hatalmi eszközzel avatkozott be: kitiltotta az együttes három tagját Magyarországról és megakadályozta a fellépésüket. Ezzel beszüntette a nyilvános társadalmi vitát, megmutatva, hogy a végső szó nálunk nem az érveké, hanem az önkényé.
A TASZ szerint nem az a kérdés, hogy jogilag védhető-e a kitiltás, vagy épp az, hogy a szólásszabadság fogalmába beleférnek-e a megnyilvánulásaik, hiszen számukra most fontosabb, hogy milyen a közélet állapota, amiben ez a döntés megszületett.
A helyzetet a jogászok a Pride, illetve a palesztinpárti tüntetések betiltásához hasonlította:
Nem először fordul elő, hogy a hatalom legfelsőbb szintjén megfogalmazódik egy politikai akarat, majd a közigazgatás – látszólag jogi formák mögé bújva – végrehajtja azt. Ugyanez történt, amikor a gázai konfliktus kirobbanását követően a miniszterelnök óhajának megfelelően megtiltott a rendőrség minden béketüntetést, ami a palesztin civil áldozatok mellett is kiáll. De ez történt akkor is, amikor a kormányfő közölte, hogy többé nem lesz Pride Budapesten, és a hatóságok ennek megfelelően hozták meg tiltó döntéseiket. Ezekben az ügyekben hiába indult jogorvoslati eljárás, a legfelsőbb bírói szerv, a Kúria rendre megtalálta a módját annak, hogy igazolja a hatósági önkényt.
Az állásfoglalásból kiderül, hogy az idegenrendészet nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozott a kitiltás kapcsán, az indoklás azonban nem ismert, így nem tudni, valóban fennáll-e ilyen kockázat.
Ezt nem lehet megbízhatóan kideríteni. Jól mutatják ezt azok az ügyek, amelyekben a Kúria rendre érdemi vizsgálat nélkül elfogadja a kormány jogkorlátozó döntéseinek nemzetbiztonsági indokait. Ezt pontosan tudjuk a Pegasus kémprogrammal összefüggő ügyekben szerzett tapasztalatainkból
– írják, hozzátéve, hogy ez a történet nem a Kneecap, vagy a közönségük vesztesége, hanem a magyar állampolgároké.
Az ügy szerintük felveti a szólásszabadság korlátozhatóságának kérdését, de ennél sokkal fontosabb, hogy egy olyan rendszert látunk működni, amelyben a politikai akaratot végrehajtó állami döntéseket nem lehet a bíróságokon hatékonyan vitatni.
A TASZ úgy gondolja: ideje lenne, hogy a magyar állam közéleti vitákban való részvételre képes, gondolkodó emberek közösségeként tekintsen polgáraira. Az önkény viszont azzal jár, hogy a közéleti vitákat nem a társadalom tagjai döntik el jogi, erkölcsi vagy világnézeti érvek mentén, hanem a kormány, kizárólag politikai érdeke alapján.
A szervezet hozzátette: nem azért döntöttek a megszólalás mellett, hogy a Kneecap mégis fellépjen, hanem azért, hogy csak kiszámítható, pártatlan eljárásokban lehessen olyan alapvető jogokat korlátozni, mint a szólásszabadság.
Ha a Kneecap fellépése ellen petícióban tiltakozók sikerrel jártak volna és a Sziget szervezői lemondják a zenekar fellépését, nem szólaltunk volna meg. Arra viszont fel kell hívnunk minden szabadságszerető magyar figyelmét, hogy ha a kormányzat közhatalmi erővel vágja el a közéleti vitát, akkor azt még a hatékony jogi fellépés sem tudja feltámasztani
– zárul az írás, ami teljes hosszában itt olvasható.
The post TASZ: A Kneecap-ügy a szabad véleménynyilvánítás fontos példája volt, de aztán jött a kormány, és mindent elrontott first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
