Az a célunk, hogy életképes és sikeres országok legyenek körülöttünk, ahol az olaj szabadon kinyerhető

– ezt nyilatkozta egyebek között Donald Trump amerikai elnök néhány órával ezelőtt az Air Force One fedélzetén, ahol hosszasan beszélt a Venezuelában történt hétvégi események lehetséges utózöngéiről, és arról, hogyan képzeli el a térséggel való jövőbeli kapcsolatot.

A CNN közvetítése szerint Trump egyértelműen kijelentette például, hogy rövid távon szüksége van Delcy Rodríguezre, a magyar idő szerint szombat délelőtt elrabolt Nicolás Maduro venezuelai elnök helyére lépő korábbi elnökhelyettesre. Rodríguez vasárnap késő este hivatalosan is a dél-amerikai ország megbízott elnöke lett, és már le is vezette első miniszteri tanácsülését. Trump azt mondta, Rodríguez együttműködése szükséges ahhoz, hogy az Egyesült Államok számára garantált legyen a „teljes hozzáférés”.

Teljes hozzáférésre van szükségünk az olajhoz és más dolgokhoz az országukban, amelyek lehetővé teszik számunkra az újjáépítést

– jelentette ki Trump, egyértelműen jelezve azt is, hogy Rodríguezre Maduróénál is rosszabb sors várhat, ha „nem cselekszik helyesen”, de konkrétan nem fejtette ki, mit ért ez alatt.

Maduro utódja együttműködne Amerikával

Delcy Rodríguez néhány nappal ezelőtt még indulatos hangnemben ítélte el az Egyesült Államok venezuelai beavatkozását, Nicolás Maduro elfogását brutális erőszakként jellemezte. Mostanra ugyanakkor enyhébb álláspontra helyzkedett: szintén a CNN idézi a dél-amerikai ország új vezetőjének legutóbbi megnyilvánulásait, melyekben azt jelezte, felvette a kapcsolatot az Egyesült Államok kormányával, hogy közösen dolgozzanak ki egy együttműködési tervet az ország közös fejlesztésére a nemzetközi jog keretein belül, a tartós közösségi együttélés megerősítése érdekében. Mint fogalmazott, Venezuela azon lesz, hogy mind az Egyesült Államokkal, mind a régióval kiegyensúlyozott, tiszteletteljes nemzetközi kapcsolatokat alakítson ki.

Közvetlenül Trumpnak üzenve azt mondta:

Népeink és régiónk békét és párbeszédet érdemel, nem háborút. Nicolás Maduro elnök üzenete mindig is ez volt, és ez most egész Venezuela üzenete. Venezuelának joga van a békéhez, a fejlődéshez, a szuverenitáshoz és a jövőhöz.

Trump Kolumbiát is megfenyegette

Vissza az Air Force One-ra, ahol Trump a sajtó képviselőinek azt mondta, „Venezuela jelenleg egy halott ország”, nekik pedig most az a dolguk, hogy életet leheljenek bele. Ezt pedig úgy tudják elérni, hogy az amerikai olajtársaságok nagy beruházásokat hajtanak végre, hogy az infrastruktúrát üzemkész állapotba tudják hozni. Az elnök azt mondta, nem beszélt még közvetlenül Delcy Rodríguezzel, de a megfelelő időben erre is sort kerít majd. Arra a kérdésre, hogy ki vezeti most pontosan Venezuelát, azt mondta:

Mi irányítunk.

Szóba került Grönland is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági szempontból szükségük lenne a szigetre, mivel azt körül veszik az orosz és kínai hajók, Dánia pedig nem tudja kezelni a helyzetet. Itt tette hozzá az amerikai elnök: „az Európai Uniónak szüksége van ránk, és ezt ők is tudják”. Mette Frederiksen dán kormányfő ugyanakkor felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjanak fel a fenyegetésekkel egy történelmileg közeli szövetségessel, valamint egy néppel szemben, ami világosan jelezte, hogy nem eladó.

Grönland mellett Kolumbia ügye is szóba jött, mellyel kapcsolatban Trump szintén nem zárta ki a katonai akciót, de azt is megemlítette, hogy Mexikónak is „össze kell szednie magát”.

Kolumbia is egy nagyon beteg ország, egy beteg ember vezeti, aki szeret kokaint készíteni és eladni az Egyesült Államoknak. De nem sokáig fogja ezt csinálni

– mondta Trump, aki aztán egy kérdésre, hogy a szavai azt jelentik, hogy Kolumiában is sor kerülhet-e egy katonai bevetésre, csak annyit mondott: „jól hangzik”.

Trump nem tart a kínaiaktól

A hétvégi események után Kína elítélte az Egyesült Államok venezuelai fellépését, amit mélységesen megdöbbentőnek ítélt és égbekiáltó erőszakot emlegetett egy szuverén állam kárára. Valamint felszólította Washingtont, hogy azonnal engedjék szabadon Nicolás Madurót és a feleségét. Trump ezzel kapcsolatban most elmondta, nem tart attól, hogy a venezuelai ügy befolyásolja majd a Kínával való kapcsolatukat. Elmondta, remek kapcsolata van az ázsiai országot vezető Hszi Csinpinggel, akivel a tervei szerint áprilisban találkoznak majd.

Megemlítette továbbá, hogy a kínaiaknak vannak ugyan eszközeik, de Amerika előtt is ott a lehetőség, például újabb vámok bevezetésére.

Trump szerint akik rá szavaztak, erre szavaztak

Az amerikai elnök szerint a mögötte álló bázis támogatja őt a venezuelai történésekkel kapcsolatban, állítása szerint a tábora izgatott, akik rá szavaztak, erre szavaztak. Ismét a Monroe-doktrínára hivatkozott – amit ő maga már „Donroe-doktrínaként” emleget –, amely deklarálja, hogy az amerikai földrész az Egyesült Államok érdekszférája.

Ez nem egy olyan ország, ami a világ másik felén van. Ez nem egy olyan ország, amihez 24 órát kell repülővel utaznunk. Ez Venezuela, a mi területünkön van

– jelentette ki.

Mi történt Venezuelában a hétvégén?

Donald Trump amerikai elnök katonai akciót rendelt el szombaton, melynek eredményeként Caracasban, Venezuela fővárosában elfogták az ország elnökét, Nicolás Madurót és feleségét, hogy egy hadihajón az Egyesült Államokba vigyék és bíróság elé állítsák a dél-amerikai államot 2013 óta vezető szélsőbaloldali politikust, aki a 2024-es elnökválasztáson csalással maradt hatalmon.

Maduro ellen még 2020-ban emeltek ellene vádat New Yorkban – ezzel kapcsoaltban Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a dél-amerikai elnök elfogása a törvény betartatását („law enforcement”) célzó akció volt. Ezért nem kellett szerinte előzetesen az amerikai kongresszussal sem egyeztetniük az akcióról. Az ugyanakkor a 24.hu-nak nyilatkozó Lattman Tamás nemzetközi jogász is egyértelműen világossá tette, hogy az akció „semennyire sem” felel meg a nemzetközi jognak, részletesen ki is fejtette, miért van így.

A magyar kormány részéről Orbán Viktor és Szijjártó Péter sem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy elítélendőnek tekintik-e az amerikai akciót (bár Orbán biztosan kénytelen lesz erről beszélni a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján), a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs pedig úgy kommentálta az ügyet, hogy „Brüsszel és magyar szövetségeseik megint nem értenek semmit ebből az egész helyzetből”.

The post „Teljes hozzáférésre van szükségünk” – Trump Maduro utódját, Kolumbiát, de még Grönlandot is megfenyegette first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu