Egy friss tanulmány alapján a sokszor már-már hippiszerűnek tartott bonobók valójában éppoly agresszívek, mint az akár háborúzásra is képes csimpánzok – írja a Live Science. Az is kiderült, hogy bonobóknál a nőstények nagyobb eséllyel támadnak hímekre, mint fordítva. A nőstények közötti agresszió mindkét fajnál ritka.
A vizsgálat állatkerti példányokon alapul, így nem feltétlenül érvényes a vadon élő egyedekre, de az eredmények így is kiegészítik az újabb kutatásokat, amelyek megkérdőjelezik a bonobók állítólagos barátságos természetét.
Nem hiszem, hogy annyira békeszeretőek lennének, mint korábban gondolták
– nyilatkozta Nicky Staes, a belgiumi Antwerpeni Állatkert munkatársa és a csapat tagja.
Milyen a bonobók és csimpánzok társadalma?
A bonobók és a csimpánzok legközelebbi élő rokonaink. A két afrikai fajt a Kongó választja el, a vonalaik mintegy 1,5–2 millió évvel ezelőtt különültek el.
Bár közeli rokonok, a csimpánzok és a bonobók külsőleg és viselkedésükben is eltérnek egymástól. A bonobók kisebbek, karcsúbb testalkatúak, és a nemek közötti különbségek kevésbé markánsak, mint a csimpánzoknál. A bonobóközösségeket nőstény koalíciók vezetik, így ellenőrzik a hatalmat a nagyobb testű hímek felett. A csimpánzoknál viszont a hímek állnak a hierarchia csúcsán.
Az agresszió fontos társadalmi viselkedés a majmoknál, mivel segít a terület megvédésében, a párszerzésben, a dominanciában és az erőforrások megőrzésében. Ez az agresszió a zajkeltéstől a rendszeres és megtervezett támadásokig vezethet.
A múltban a kutatók úgy vélték, hogy a bonobók sokkal békeszeretőbbek, és inkább a párosodást használják a konfliktusok megoldására. Az újabb vizsgálatok viszont árnyalják a képet.
Nincs nagy különbség a két majomfaj agresszivitása között
Staes és kollégái 22, európai állatkertekben tartott csimpánz- és bonobócsoport figyelt meg. Ehhez egy-egy kutató jegyezte fel az összes agresszív cselekményt, amely az adott napon történt. Mindegyik helyszínen két–három hónapot töltöttek el, és összesen 3243 esetet rögzítettek hétévesnél idősebb majmoknál – a határt azért húzták meg, mert a hím bonobók ettől a kortól szaporodnak.
A bonobók részéről 1368 esetben fordult elő célzott agresszió, míg a csimpánzoknál 1875 alkalommal. A cselekmények körülbelül egyharmada (1193) kontakt agresszió volt, vagyis fizikai érintkezés történt.
Miután az adatokat nem, kapcsolat és kontextus szerint korrigálták, alig volt különbség a csimpánzok és a bonobók általános agressziója között.
Nem állapítható meg, hogy a csimpánzok agresszívabbak lennének
– húzta alá Staes.
Van, amikor a bonobók tényleg szelídebbek
Fontos eltérés, hogy a csimpánzoknál főként a hímek voltak agresszívak, míg a bonobóknál a két nem egyformán hajlamos volt a viselkedésre. Az is kiderült, hogy míg a hím csimpánzok mindkét nemmel szemben felléptek, addig a bonobó nőstények inkább a hímeket vették célba. Hím és hím közötti agresszió a bonobóknál is előfordult, a nőstény és nőstény közötti konfliktus viszont általánosságban ritka.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy a bonobók ügyesebbek a kibékülésben. Staes célja, hogy idővel a konfliktusok feloldását is megvizsgálják a különböző csoportokban.
Az agressziós szintben állatkertenként is eltérés mutatkozott. Ez megerősíti, hogy a viselkedési mintát nagyban befolyásolja a csoportidentitás, és nem feltétlenül a fajok „természetéből” fakad.
Ezért érdemes állatkerti példányokat vizsgálni
Korábbi feltételezések alapján a csimpánzok azért harciasabbak, mert számukra kevesebb táplálék érhető el, és sok területen a gorillákkal kell versengeniük az erőforrásokért. Ezzel szemben a bonobóknak több élelmük és kevesebb ragadozójuk van.
Az állatkertekben ezek a környezeti tényezők már nem játszanak szerepet. „A két faj ökológiából való kiemelésének fő előnye, hogy ily módon valóban megfigyelhetjük azokat a viselkedési különbségeket, amelyek például a két vonal szétválása óta bekövetkezett genetikai változásoknak tudhatók be” – mondta Staes.
The post Tényleg annyira barátságosak lennének a bonobók? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
