Tényleg aránytalan volt a Lidl 186 milliós GVH-bírsága? – megkérdeztük a diszkontláncot

Kitálalt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetője a hét elején a Partizánnak adott interjújában – Berezvai Zombor többek között arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen erősödött a politikai befolyás a GVH-nál, részben öncenzúra formájában. Ez számára már nem volt elfogadható, mint fogalmazott: nem tud tovább asszisztálni a politikai kontroll alatti munkavégzéshez.

Az interjúban megemlítette azt is, hogy szerinte messze nem volt olyan jelentőségű a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. ügye, mint amennyire felnagyították. Szintén túlzónak ítélte meg a Lidl teljes kiőrlésű kiflijei miatt kiszabott 186 milliós bírságot is. Berezvai értékelése szerint maga a „kifliügy” nem volt kirívó szabálytalanság, a miatta kiszabott bírság viszont aránytalanul magas lett. Továbbá gyanúsnak nevezte azt is, hogy ezt követően sorra indultak vizsgálatok az összes külföldi tulajdonú élelmiszerláncnál.

Megkérdeztük a Lidlt, hogy a cég is aránytalanul magasnak tartja-e a kiszabott bírságot.

A 186 milliós GVH-bírság ügye még nem zárult le

A Lidl azért kapta a 186 millió forintos bírságot tavaly februárban, mert a GVH szerint hosszabb ideig megtévesztette a fogyasztókat, mivel négy, „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott terméke (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) a finomlisztnél kisebb arányban tartalmazott teljes kiőrlésű lisztet. Az arány azért fontos, mert – amint azt a GVH leszögezte –, ha egy vállalkozás „teljes kiőrlésű” jelzővel kínál pékárut, akkor a termék alapanyagának legalább 50 százalékban teljes kiőrlésű lisztnek kell lennie. A cukorbetegek, illetve inzulinrezisztensek számára kiemelten fontos egyébként, hogy finomliszt helyett teljes kiőrlésű termékeket fogyasszanak.

A Lidl annak idején közleményben jelezte, hogy nem ért egyet a GVH határozatával. Az élelmiszerlánc egyrészt azzal érvelt, hogy a beszállító szerződésben garantálta számára, hogy jogszerű a „teljes kiőrlésű” megnevezés, másrészt arra is kitértek, hogy az érvényes jogszabály alapján csak a kenyereknél kell betartani a teljes kiőrlésű lisztre vonatkozó minimális arányt.

Vagyis az általuk forgalmazott termékekre a jogszabályértelmezésük szerint nem vonatkozik az a szabály, amely miatt a GVH megbüntette a céget. (A Magyar Élelmiszerkönyvben ez szerepel egyébként pontosan: teljes kiőrlésű kenyér – legalább 60 százalék teljes kiőrlésű liszt (búza, rozs, tönköly) és legfeljebb 40 százalék búzaliszt, rozsliszt, tönkölybúza-őrlemény. Vagyis nem is a minimum 50 százalék az előírás, hanem 60 százalék, viszont csak a teljes kiőrlésű kenyérre.)

Lapunk megkérdezte a diszkontláncot, mi lett a tavalyi fellebbezésükkel, be kellett-e végül fizetniük a 186 millió forintos bírságot, illetve lezárult-e már a GVH által indított eljárás. A Lidl Magyarország a 24.hu-nak megerősítette, még 2025 februárjában jelezték, hogy a GVH által a négy teljes kiőrlésű termék témájában meghozott határozattal nem értenek egyet. Mint írták, a fellebbezésük nyomán a versenyhivatali eljárás még jelenleg is folyamatban van, így ezzel kapcsolatban további információt nem tudnak megosztani.

Soós Lajos / MTI Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Gazdasági Versenyhivatal Digitális Fogyasztóvédelem 2025 című konferenciáján 2025. szeptember 25-én.

A Lidl nem minősít

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Lidl egyetért-e Berezvai Zombor értékelésével, vagyis azzal, hogy az ügy nem számított kirívó esetnek, amelyhez képest aránytalanul magas lett a kiszabott büntetés. Szerettük volna megtudni azt is, hogy tapasztalt-e a Lidl más GVH-s, fogyasztóvédelmi eljárások során elfogultságot, indokolatlanul magas büntetéseket. Ezekre a kérdéseinkre azonban a cég nem reagált.

Ehelyett inkább arról biztosították a vásárlókat, hogy „a Lidl Magyarország országszerte 220 áruházában naponta több ezer vásárlót szolgál ki, felelős vállalatként elsődleges célja, hogy minőségi, kiváló ár-érték arányú termékekkel és magas szintű kiszolgálással álljon a vásárlók, a magyar családok rendelkezésére minden nap.”

The post Tényleg aránytalan volt a Lidl 186 milliós GVH-bírsága? – megkérdeztük a diszkontláncot first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest