Rengeteget hallani arról, hogy a mesterséges intelligencia elveszi majd a munkánkat. Arról viszont kevés szó esik, hogy pontosan mi áll ennek a technológiai versenynek a hátterében, illetve konkrétan milyen hatással lesz mindez a dolgozókra. A számok önmagukért beszélnek: a Világgazdasági Fórum jelentése szerint 2030-ig a dolgozók 59 százalékának szüksége lesz átképzésre, új készségek elsajátítására. Az MIT tanulmánya még drasztikusabb: a mesterséges intelligencia már most helyettesíteni tudná az egyesült államokbeli állások 11,7 százalékát.
Közben egyre nagyobb teret nyer az úgynevezett AI-washing jelensége is – amikor a munkáltatók a mesterséges intelligenciára hivatkozva bocsátanak el dolgozókat, miközben a háttérben valójában gazdasági megszorítások állnak. Magyarországon a Gattyán Györgyhöz kötődő Docler-holding körüli leépítések kapcsán merült fel ilyen gyanú.
Ezt a sokakat érintő kérdéskört járta körül egy – a szakszervezetek által decemberben szervezett – webinár. A beszélgetésen Nešić Milán moderálásával három szakértő vett részt: Sebők Miklós, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium tagja; Tóth Csaba Tibor, a Mérce és az Öt újságírója; valamint Meszmann Tibor munkaszociológus, a CELSI (Central European Labour Studies Institute) munkatársa.
Mi is valójában a mesterséges intelligencia?
A közbeszédben gyakran keverednek a fogalmak. Sebők Miklós világosan megkülönböztette az automatizációt és a valódi mesterséges intelligenciát.
Az automatizációt egy kávégép működéséhez hasonlította: bedobod a pénzt, megnyomod a gombot, és történik valami előre az meghatározott szabályok szerint. Az igazi mesterséges intelligencia azonban ennél sokkal több. Nem szabályok alapján dönt, hanem az emberi intelligenciát utánozva önálló döntéseket hoz, amelyekhez a saját tanulási élményei jelentik az alapot. Ilyen például, amikor egy robot kiveszi a gyártósorról a hibás példányokat, mivel a rendszer megtanulta felismerni a helyzeteket, és képes alkalmazkodni hozzájuk.
Fehérgallérosok és kékgallérosok
Sebők különösen az IT-szektorból hozott szemléletes példákat. Az amerikai piacon a 22–25 évesek foglalkoztatása 20 százalékkal csökkent 2022 végétől, azaz a ChatGPT megjelenése óta. Sebők elmondása szerint a pályakezdő programozók, ügyvédbojtárok és más kezdő fehérgallérosok azért vannak különösen veszélyben, mert ezek a rendszerek a tankönyvi tudást tudják a legjobban helyettesíteni. Az a fajta munka, amit friss diplomával, de gyakorlati tapasztalat nélkül lehet végezni, ma már AI-eszközökkel is megoldható. Sebők szerint felmenő rendszerben fog átalakulni a munkaerőpiac. Az, hogy most nem vesznek fel pályakezdőket, pár év múlva a szenior kollégák hiányát fogja jelenteni.
Meszmann Tibor a fizikai munkát végzők helyzetéről beszélt, a körükben szintén jelentős változások zajlanak. Magyarországon az újabb gyárakban olyan munkafolyamatok jelennek meg, ahol sokkal kisebb a fizikai munka aránya, viszont a kognitív koncentrációs képesség, az odafigyelés válik fontossá.
A géppel való interakció állandóan jelen van
– magyarázta Meszmann.
Ennek paradox következménye van: a fizikai terhelés ugyan alacsonyabb, viszont a pszichikai terhelés jelentősen megnő. Autóipari munkásokkal beszélve sokan azt mondják, a kiégés most sokkal nagyobb probléma, mint valaha volt, ami teljesen új jelenség ebben a szektorban.
A kiskereskedelemben is látható a változás. Egyre több helyen nincs pénztáros, helyette a vásárlók maguk használnak önkiszolgáló gépeket, ami újabb munkakörök megszűnését okozza.
Geopolitikai háttér: technológiai hidegháború
Tóth Csaba kiemelte, hogy az AI fejlődésének hátterében komoly geopolitikai versengés áll. Mint minden technikai forradalomnál, a katonai felhasználás itt is fontos szerepet játszik. Az orosz-ukrán háborúban és a közel-keleti konfliktusokban már láthatók a teljesen autonóm drónok különböző verziói, amelyek célok megadása után emberi beavatkozás nélkül működnek.
Joe Biden amerikai elnök 2021-ben megpróbálta lassítani a kínai fejlődést azzal, hogy korlátozta a csúcstechnológiás mikrochipek exportját Kínába. A várt hatás azonban elmaradt. „Sőt, pont ellenkező hatást ért el Kínában” – fogalmazott Tóth. A kínai fejlesztők ugyanis elkezdtek azon dolgozni, hogyan lehet hasonló képességű mesterséges intelligencia modelleket létrehozni sokkal kisebb rendszerkövetelményekkel, és sikerrel jártak.
Ironikus módon a kínai gazdaság sokkal komolyabban veszi a piaci versenyeztetést, természetesen az állam ellenőrzésével
– magyarázta Tóth. A kínai fejlesztések – mint például a Deepseek modellje – sokkal olcsóbbak, de legalább ugyanolyan hatékonyak, mint a nyugati modellek. Emiatt a nyugati cégek is gyakran ezekhez nyúlnak.
A kínai modellel szemben az amerikai modellben hatalmas összegekből épülnek ki óriás monopóliumok, amelyek kooperálnak egymással. A Szilícium-völgyben a fejlesztésekre rengeteg állami pénz megy, de a technológiákat titkosítják a kisebb vállalkozók és a lakosság nagy része elől, vagy magas áron értékesítik azokat. Ezzel szemben Kínában az állami szektor ugyan szintén jelentős támogatást nyújt, de szektorálisan versenyeztetik a szereplőket.
Mit tanulhatunk a múltból?
Meszmann Tibor történelmi példákkal illusztrálta, hogy a technológiai változások mindig hatalmi kérdésként jelentek meg a munkások életében.
Az egyik legismertebb történelmi példa a ludditáké a 19. század elején. A közismert narratíva szerint ők a gépeket törték-zúzták, mivel ellenezték a technológiai fejlődést. Valójában azonban egészen más volt a háttér.
Az új fonógépek és szövőgépek bevezetése a kevésbé képzett munkásokat hozta előnybe, ami bérek leverésével és a státuszuk meggyengülésével hatott a képzett munkásokra.
„A ludditák nem a gépi újítást vagy a mechanizáció terjedését ellenezték, hanem kifejezetten azokat a gyártókat támadták, akik megkerülték a munkahelyeken bevett gyakorlatot, azaz mellőzték a dolgozókat a technológia bevezetése kapcsán” – magyarázta Meszmann. Ahogy fogalmazott:
a munkahelyi demokrácia kérdése nagyon fontos, amikor technológiák bevezetéséről beszélünk. A munkavállalóknak és a képviselőiknek aktív és elengedhetetlen szerepet kell játszaniuk, folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az új technológiai folyamatokat.
A dolgozók és a mesterséges intelligencia
A beszélgetés egyik célja volt, hogy ne csak a kockázatokról essék szó, hanem a dolgozók lehetőségeiről is.
Tóth Csaba hangsúlyozta: „A szakszervezetek abban tudnak a legtöbbet segíteni, ha megértik, hogyan működnek azok a mesterséges intelligencián alapuló eszközök, amelyeket a munkáltatók akarnak használni.”
Ez azért kulcsfontosságú, hogy amikor a szakszervezet leül tárgyalni a vezetőséggel, hasonló információkkal rendelkezzenek a technológiai újításokról. Ne történhessen meg az, hogy a munkáltató már mindent tud az új rendszerről, a dolgozók képviselői pedig homályban tapogatóznak.
Emellett Tóth a szakszervezetek saját mesterségesintelligencia-használatára is kitért. Szerinte a dolgozói érdekképviseletet is megerősítheti az AI – például segíthet értelmezni bonyolult jogi dokumentumokat, amelynek következtében képesek lépést tartani a munkáltató jogászaival.
Jövőkép: új munkák, új feladatok
Tóth Csaba egyik legfontosabb felvetése az volt, hogy miként beszélünk a mesterséges intelligenciának a munkára gyakorolt hatásáról.
Miközben a médiát figyelem, sokszor az a benyomásom támad, hogy ez itt már egy eldőlt dolog. Ezzel szemben a helyzet nem fekete-fehér. Nem lesz mindenki kirúgva, de az sem igaz, hogy semmi probléma nincs.
Tóth szerint viszont a munkáltatók érdeke is, hogy úgy keretezzék a mesterséges intelligenciát, mint egy munkahelyeket veszélyeztető tényezőt, hiszen akkor a dolgozók kevésbé merik képviselni az érdekeiket.
Tóth felhívta a figyelmet arra is, hogy a technológiai újítás bevezetése általában nehézkes. „Most jelenleg óriási gazdasági buborék alakult ki a mesterséges intelligencia kapcsán, mindenki az Nvidia nevű amerikai cégtől vásárol kártyákat, amik szükségesek a mesterséges intelligencia modelleket kiszolgáló számítógépes parkokba.”
Sebők Miklós realistán értékelt:
Nem lehet a mesterséges intelligencia terjedését leállítani, az emberek és a gépek minden területen együtt fognak dolgozni.
The post Tényleg elveszi a mesterséges intelligencia a munkánkat? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
