Több magyar médium is hírt adott egy látszólag szenzációs esetről: róka-aranysakál hibridet ejthettek el a Baranya vármegyei Hunor-Almamellék Vadásztársaság területén. Az elpusztult egyedről a Nimród Vadászújság tett közzé videót – ennek megtekintését érzékeny olvasóink számára semmiképp sem ajánljuk.

A példányt a társaság egyik tagja hozta terítékre egy éjszaka során, a vadász eleinte úgy vélte, vörös rókával van dolga.

A közelebbi szemrevételezés során azonban kiderült,

hogy az állat hátulja és csonka farka az aranysakál jegyeit hordozza magán.

Az ügybe két tájegységi fővadászt is bevontak, majd mintákat vettek, amelyeket genetikai elemzés céljával megküldtek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői Szent István Campusára.

Mi szükséges a fajok közötti hibridizációhoz, és adottak-e ezek a feltételek a vörös róka, illetve az aranysakál esetében? Vajon milyen állat látható valójában a videón? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Sakál és róka

Az aranysakál és a vörös róka egyaránt a kutyafélék közé tartozó, Magyarországon őshonos, gyakori és vadászható faj. Mindkét állat sokféle élőhelyen elboldogul, és jól alkalmazkodik az ember közelségéhez, ami gyakran konfliktusokhoz is vezet: képesek a károkozásra, és extrém esetben akár sérüléseket is okozhatnak – igaz, a sakál alapvetően kerüli a közvetlen érintkezést.

Ha az ökológiai szerepet nézzük, az aranysakál ragadozóként a róka és a farkas közötti helyet foglalja el, táplálkozását tekintve ez a két legfőbb vetélytársa. Éppen emiatt a három faj közötti konfliktus viszonylag gyakori, a róka és a sakál versengését jellemzően utóbbi nyeri, hiszen túlerőben van: méretesebb, ráadásul a többnyire magányos rókákkal ellentétben párban vagy nagyobb csoportban mozog.

A találkozások tehát egyáltalán nem ritkák,

de hogy rókák és sakálok szaporodjanak egymással, arra nincs bizonyíték, sőt.

A két faj viselkedése több ponton is eltér, többek között a párzási szokásokban, ami önmagában nehézséget jelentene a kereszteződésben. Ami viszont ennél is fontosabb: a tudomány mai állása szerint túl nagy a genetikai különbség a két vonal között.

Az aranysakál és a vörös róka ága a becslések alapján mintegy 7–10 millió éve vált el – nagyjából akkor, amikor az ember és a csimpánz utolsó közös őse élt. Az evolúciós, illetve a genetikai távolságok óriásiak, olyannyira, hogy rendszertanilag a két faj külön nemzetségbe tartozik.

Hatalmas különbség

Bár ismerünk nemzetségek közötti hibridizációs példákat – így a lámák és tevék esetében –, az aranysakálnál és a vörös rókánál erre csekély az esély.

Az egyik legfőbb probléma, hogy előbbinek 34, míg utóbbinak 78 kromoszómája van.

A kromoszómák felfoghatóak a genetikai tervrajz hordozójaként. Minden fajnak megvan a maga kromoszómaszáma, az ivaros szaporodáskor ezek fele-fele arányban öröklődnek a szülőktől, a meiózis során pedig az utód megfelelő fejlődéséhez párba kell állniuk.

Eltérő kromoszómájú fajok ugyan kereszteződhetnek, a nem megfelelő illeszkedés viszont hibákat idézhet elő a sejtosztódásban. Ez többek között vetélést vagy életképtelen embriót, valamint meddőséget okozhat – utóbbi az öszvérek esetén közismert, itt a házi ló oldalán 64, a szamárén 62 kromoszóma van. További gátat szabhatnak a szerkezetbeli eltérések, ez még azonos kromoszómaszámú állatoknál is megakadályozhatja a sikeres szaporodást.

A hibridizáció valószínűségét tehát a hasonló párzási viselkedés, a közeli rokonság, illetve a kromoszómák azonos száma és szerkezete fokozza. Az ilyen szaporodás amúgy egyáltalán nem tekinthető példátlannak, természetes módon és emberi beavatkozással egyaránt bekövetkezhet, nemrég például Romániában született tigris-oroszlán, azaz liger.

További érdekesség, hogy a jelenség fajunk történetében egyenesen meghatározó volt: a Homo sapiens a neandervölgyiekkel és a gyenyiszovaiakkal is keveredett, ennek nyomai máig kimutathatóak genetikánkban. Hogy ezek a vonalak faji vagy alfaji szinten különültek-e el egymástól, nem tisztázott, igaz, egyre több a bizonyíték az előbbi elméletre.

Ami a fentiek alapján összességében megállapítható:

a sakál és a róka esetében elviekben nem adott a lehetőség az életképes utód születésére.

Érdemes hozzátenni, hogy sakál és kutya, valamint sakál és farkas közötti ritka szaporodást dokumentáltak már, ezek a fajok – a kutya egészen pontosan a szürke farkas alfaja – ugyanakkor nagyon közeli rokonok, egyetlen nemzetség tagjai. A vörös róka kromoszómaszámával eleve meglehetősen kilóg a kutyafélék közül, hibridizációja sem a természetben, sem fogságban nem igazolt.

Mit vehettek videóra?

A videóhoz visszatérve: mindenképp furcsa, hogy a róka és az aranysakál látszólagos vonásai mintha egy mérnöki pontossággal meghúzott határ mentén különülnének el – hasonlóan, mint a kimérák esetében. Ez alapvetően nem a hibridek sajátossága.

Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője a 24.hu megkeresésére megerősítette: a tudomány mai állása szerint a vörös róka és az aranysakál egyedei valóban nem képesek szaporodni egymással. De akkor pontosan mi is látható a Nimród által közölt felvételen?

Biztosat egyelőre nem mondhatunk, ám nagyon valószínű, hogy „egyszerű” rókáról van szó.

Az egyik magyarázat, hogy a példány valamilyen betegségben, például rühösségben szenvedett, kurta farka pedig sérülés eredménye. Földvári Attila helytállónak nevezte lapunk azon értesülését, mely szerint a videó egy vedlésben lévő példányt ábrázolhat. „A felvételen látható vad ugyanakkor első ránézésre valóban szokatlan kinézetű” – emelte ki a szakember, hozzátéve, perdöntő majd a genetikai vizsgálat eredménye lehet.

A MATE sajtóosztályának is küldtünk kérdéseket a videó kapcsán. Az intézmény megerősítette, hogy a mintavételezés megtörtént, és az izomszövetből vett anyagot jelenleg az ejtési helyszín közelében, fagyasztva tárolják.

Az egyetem szakértői szerint szintén elenyésző a valószínűsége a hibridizációnak. Ennek ellenére természetesen el fogják végezni a genetikai elemzést, az ügyet meg kell vizsgálni.

A fajok közti szaporodás egyébként természetvédelmi szempontból akár hátrányos is lehet. A hazai vadmacska-populációra leselkedő egyik legnagyobb fenyegetés a házi macskákkal való hibridizáció, amelynek következményeként a génállomány lassan, de biztosan feloldódik, kikopik.

A 24.hu a potenciális sakál-róka hibrid kapcsán több szakértőt és szervezetet, köztük az érintett vadásztársaságot is megkereste. Amint további válaszokat kapunk, frissítjük a cikket.

The post Tényleg róka-sakál hibridet lőhettek Magyarországon? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu