Egy egyéni vállalkozóként tevékenykedő olvasónk érdekes nyugdíjazási kérdést vetett fel. Mint írta, március közepén lett 65 éves (vagyis betöltötte a nyugdíjkorhatárt) – március elején be is adta a nyugdíjmegállapítás iránti igényét a Fiumei úton, ahol azt mondták neki, 60 nap lehet az ügyintézés. Aztán beszélt a könyvelőjével is, aki arról tájékoztatta, hogy ameddig nem kap nyugdíjas törzsszámot, addig fizetnie kell a járulékokat. Sőt, hozzátette azt is, hogy ezt a két–három hónapnyi befizetett járulékot nem fogják neki visszautalni – függetlenül attól, hogy a nyugdíjmegállapítás szerint már március közepétől nyugdíjas lesz. Értelmezésükben tehát jogilag ugyan már nyugdíjas lesz, de járulékfizetés szempontjából még nem.

A nyugdíjtörvényben azt találtuk, hogy a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósításának kezdetekor a nyugdíjfolyósítási törzsszám igazolására – az e célra rendszeresített nyomtatványon – az érintett személy részére díjmentesen igazolást ad ki. De megoldást jelent-e ez olvasónk esetére, illetve jól tudta-e a könyvelője, hogy a befizetett járulék nem jár vissza?

Így működik a vállalkozók nyugdíjazása

Farkas András nyugdíjszakértőt kérdeztük, pontosan hogyan zajlik egy egyéni vállalkozó nyugdíjazása, a törzsszám kiadása, mi a helyzet a nyugdíjmegállapítás idején (ami akár 60 nap is lehet) a járulékfizetéssel.

Elöljáróban elmondta, nem is kell külön igényelni a törzsszámigazolást, mert azt kérés nélkül is megküldi majd a kormányhivatal. A szabály az, hogy

• attól fogva, amint megállapítják valakinek a nyugdíjat (a nyugdíjmegállapítás napja a konkrét esetben a korhatár betöltésének napja), ő már nyugdíjasnak számít.

Visszamenőleg attól az időponttól állapítják meg a nyugdíját, amikortól jogosulttá vált rá valaki, illetve amikortól kérte a nyugdíjmegállapítást (utóbbi például akkor lehet érdekes, ha valaki nem a 65. szülinapjával kéri a nyugdíjazását, hanem később, akár évekkel később).

• Amíg zajlik a nyugdíjmegállapítás folyamata, valóban nincs a nyugdíjigénylőnek törzsszáma.
• A nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozóknak tehát a nyugdíjmegállapítás napjáig fizetniük kell a járulékokat.

A törzsszámot a nyugdíjmegállapító határozattal együtt kapja meg mindenki, a vállalkozók is – a nyugdíjmegállapító határozatban pedig szerepel, hogy mikortól számít a nyugdíjigénylő nyugdíjasnak, illetve mekkora nyugdíjat állapítottak meg neki.

• A nyugdíjmegállapítási dokumentumokat kézhez kapva a könyvelő a törzsszám és a határozat alapján már le tudja jelenteni a NAV felé, hogy az ügyfele mikortól nyugdíjas (mikortól szűnt meg a biztosítási jogviszonya),
• és ezzel együtt „önrevízió” keretében a már nyugdíjas időszakra befizetett tb-járulékokat és szociális hozzájárulási adót (szochó) vissza tudja igényelni.

Ezek szerint a könyvelő tévedett, amikor arról tájékoztatta vállalkozó olvasónkat, hogy a befizetett járulék nem jár vissza. A nyugdíjszakértő magyarázata szerint ezek a befizetések azért járnak vissza, mert jogalap nélküliek, hiszen már nyugdíjas volt a vállalkozó abban az időszakban, amikor a befizetés megtörtént. A befizetés viszont kötelező, mert, amíg nincs meg a határozat és a törzsszám, addig még nem támasztható alá hivatalosan, hogy a vállalkozó nyugdíjas.

Kreatív megoldások

Olvasónk és a könyvelője – abban a hiszemben, hogy nem jár vissza a nyugdíjmegállapítás idejére befizetendő járulék – végül úgy döntöttek, hogy kreatívan kezelik a problémát. Bejelentették a NAV felé, hogy szüneteltetik az egyéni vállalkozást (azzal a dátummal, amikortól nyugdíjasnak fog számítani a vállalkozó), hogy ne kelljen járulékot fizetni a nyugdíjmegállapítás időszakára. Ez a lépés persze csak akkor lehet célszerű, ha tényleg nem végez tevékenységet a szüneteltetés alatt a vállalkozás. Felmerült még bennük, hogy esetleg betegállományba menjen a vállalkozó, mert akkor szintén nem kell járulékot fizetni.

Farkas András szerint sem a szüneteltetésre, sem más kreatív megoldásra nincs szükség ilyen helyzetben, mert az önrevízió teljesen bevett eljárás a vállalkozók nyugdíjazása kapcsán a NAV-nál.

A betegállományos ötlettel kapcsolatban kifejtette, ha valaki táppénzen van a nyugdíjmegállapítás időszakában, akkor a nyugdíját csak a táppénz lejártát követő dátummal fogják megállapítani. Ha mégis megtörténik, hogy az illető megkapja a táppénzt meg a nyugdíjat is, akkor a táppénzt vissza kell majd fizetnie, mert, aki nyugdíjas, az már nem biztosított, vagyis nem kaphat táppénzt, az ugyanis jogalap nélkül felvett ellátás lenne.

A nyugdíjszakértő felhívta a figyelmünket arra is, hogy az új (2019-es) tb-törvény kimondja, amint egy vállalkozó nyugdíjas lesz, onnantól rögtön kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóvá válik a törvény erejénél fogva. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak 2020 júliusától nem kell járulékot fizetniük maguk után.

Évekkel korábban írtunk arról, hogyha egy vállalkozónak járuléktartozása van, amikor nyugdíjba vonulna, az problémát okozhat. Farkas András megerősítette, ez most is így van. Két lehetősége van járuléktartozás esetén a vállalkozónak. Vagy utólag rendezi a tartozását a nyugdíjba vonulás apropóján, és akkor ez az időszak is beszámít neki a nyugdíjba, vagy nem rendezi, és akkor a járuléktartozás időszakának megfelelő idővel kevesebbet vesznek neki figyelembe a nyugdíjmegállapításnál.

The post Tényleg trükközni kell a vállalkozók nyugdíjazásánál? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu