A klímaváltozás hatásait gyorsan változó, extrém időjárási helyzetek, hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések és áradások formájában mondhatni nap mint nap a bőrünkön érezzük. A tavalyi vagy a 2022-es aszály a legmagasabb ingerküszöböt is biztosan áttörte, a kiszáradt folyómedrek, patakok, tavacskák, a lábon elszáradt termés, az augusztusban barnuló és lombjukat hullató fák siralmas látványt nyújtottak. Magyarország vonatkozásában a klímamodellek nem számolnak az éves csapadékmennyiség jelentős csökkenésével, eloszlása azonban gyökeresen átalakul. Az esők súlypontja a téli félévre tolódik, a vegetációs időszakon kívülre, illetve rövid idő alatt rengeteg víz érkezik, amely elfolyik ahelyett, hogy lassacskán a talajba szivárogna.
Így aztán az aszály, a szárazság – miként évek óta tapasztaljuk – egyre inkább életünk részévé válik, amihez alkalmazkodni kell. Például a víz megtartásával, a mezőgazdaságban végigvitt, átfogó szemlélet- és technológiaváltással, és ami még nagyon gyakran elhangzik: szárazságtűrő növényfajták alkalmazásával. Laikusként mi sem könnyebb, mint elképzelni, ahogy az új búza, kukorica kijön a laboratóriumból, a gazda elveti a csontszáraz porba, majd hónapokig fittyet hányva a hőségre, szárazságra, a szezon egy-két zivatarát hasznosítva remek termést hoz.
Csakhogy ilyen nem létezik, és nincs az a laboratórium, ami a természet törvényeit felülírhatná.
A növényeknek elegendő vízre van szükségük, enélkül nincs zamatos barack, lédús dinnye, de még a búza sem fejleszt megfelelő mennyiségű és minőségű magot. Sokuk persze egyáltalán nem jön zavarba, ha szűkölködnie kell, ám ennek ára, sokszor nagyon komoly ára van. A növények szárazságtűrési képességeiről, stratégiáiról Dr. Solymosi Katalin biológust, az ELTE TTK docensét kérdeztük.
Tűr, elkerüli vagy tetszhalottá válik
A növények számára a H2O sokkal több, mint a minden földi élőlény számára létfontosságú víz. A fotoszintézis során – nagyon leegyszerűsítve – a légköri szén-dioxidból és vízből állítanak elő glükózt, vagyis a víz energiaforrás, „táplálék” is egyben, emellett bármilyen tápanyagot csak vízben oldott formában képesek hasznosítani, és még hosszan sorolhatnánk. Témánk szempontjából az „elegendő mennyiségű víz” kulcsfontosságú fogalom, itt nem lehet általános definíciót adni.
A mennyiség természetesen fajonként, fajtánként eltérő, »elegendő” alatt azt értjük, hogy képes biztosítani a növény optimális fejlődését, működését és szaporodását. A szárazságtűrés pedig azt jelenti, ha ennél kevesebből kell boldogulnia
– adja meg a kereteket Solymosi Katalin.
A növények alapvetően három eltérő stratégiával reagálnak a szárazságra:
The post Tetszhalottá váló növényeket kell majd termesztenünk? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
