A történelem során számos elképzelés, mítosz született arról, hogy miként is jelentek meg az első emberek a világon. Az aztékok úgy tartották, hogy a Napisten egyszer nyílvesszőt lőtt a földbe, amely lyukat ütött a talajon, ebből másztak elő az első emberek. A laoszi hitvilágban hatalmas tökökből bújtak elő őseink, az ókori egyiptomiak szerint pedig Ré isten földre hulló könnyeiből születtek.

Ma már ezekben a mítoszokban aligha hisz bárki. Ha az emberiség eredete kerül szóba, legtöbbünk az evolúcióra gondol, valamint jó eséllyel egy bizonyos képre, amely ezt a folyamatot mutatja be. Az illusztráció bal oldalán egy csimpánznak kinéző majom látható, amely jobbra haladva egyre jobban felegyenesedik, fokozatosan elveszti sűrű bundáját, emberré formálódik.

Ez az ábra a The March of Progress (A haladás menete) néven vált ismertté, és alighanem a modern természettudomány legikonikusabb grafikájának nevezhető. Az illusztráció népszerűsége a popkultúrában máig töretlen, ugyanakkor sok kritika is éri, mondván, félrevezető és tévhiteket erősít az evolúcióval kapcsolatban.

Ezeknek a tévhiteknek a lerombolására vállalkoztunk Kun Ádám evolúcióbiológus és Varga Máté fejlődésgenetikai szakértő, az ELTE Természettudományi Kar docenseinek segítségével, akikkel az intézmény lágymányosi kampuszán beszélgettünk.

Majmokból lett az ember?

Az emberi evolúció bonyolult folyamatát rendre a következő egyszerű mondatra szoktuk redukálni: „az ember a majmokból fejlődött ki”. Ez az interpretáció azonban több ponton is finomításra szorul.

Először is fontos tisztázni, hogy nem recens, azaz ma élő majmokról van szó.

Az ősünket lehet emberszabású majomnak nevezi, ilyen szempontból helytálló ez a kijelentés, viszont nem a mai csimpánz vagy a bonobó volt az

– magyarázta lapunknak Varga Máté.

The post Tévedés, hogy az ember fejlettebb a csimpánznál first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu