Tiborcz birodalmának ékköve az elmúlt években ontotta a profitot, ám egy fillér adót sem fizetett a nyereség után

Thumbnail for 6172550

Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István 2019-ben került fel először a száz leggazdagabb listájára, azóta pedig megtriplázódott a vagyona, legutóbb már a 19. helyre rangsorolták, bekerült a százmilliárdosok klubjába. A gyarapodás jelentős részben a hozzá kapcsolódó ingatlanbirodalomnak köszönhető, hiszen a BDPST brand alatt az elmúlt öt évben egyebek mellett egy hotellánc is kialakult.

Tiborcz központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. – ahol Orbán Ráhel, a kormányfő lánya a kreatív igazgató – ontja a pénzt: 2019 és 2023 között

48,4 milliárd forint nyereséget termelt.

Az összegből jócskán jutott a tulajdonosoknak is, a közgyűlési határozatokról készült jegyzőkönyvek szerint 5,5 milliárd forint osztalékot tettek zsebre, csakhogy eközben a költségvetésbe egyetlen fillér társasági adót (tao) sem fizettek be.

A társaságnál öt éve folyamatosan sikerül nullára kihozni a fizetendő összeget, és ugyanez zajlik lényegében a teljes cégcsoportnál.

Farkas Norbert / 24.hu Orbán Ráhel és Tiborcz István.

A zrt.-nek a múlt év végén 16 kapcsolt vállalkozása volt, és a mérlegek tanúsága szerint a nyereséges cégek közül

szinte mindegyiknél lenullázták a társasági adót.

Kivételes eset volt a Gellért Hotelt birtokló Geraldton Invest Zrt., amely 2022-ben a közel 25 milliárdos nyereség után kicsit kevesebb, mint kétezreléknyi adót, 44 millió forintot befizetett. A jellemző inkább az volt, hogy a pármilliós tételekért is lehajoltak: a BDPST – Serbia Zrt.-nél például az egyetlen nyereséges évben, 2022-ben 8 millió 759 ezres plusz keletkezett, amit éppen ennyi adókedvezmény átvételével ellensúlyoztak.

A cégcsoport éves beszámolóiból kiolvasható, hogy a Tiborcz-birodalom egy olyan nagyvonalú és rugalmas adókedvezménnyel tudta lényegében nullára csökkenteni a nyereségadó-fizetési kötelezettségét, melyet éppen az indulása előtt vezettek be.

Varga Mihály pénzügyminiszter nyolc éve, egy adótörvény-módosító csomag részeként tett javaslatot arra, hogy a hazai vállalkozások a műemlék épületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújításánál a beruházási érték kétszeresével csökkenthessék az adóalapjukat. A 2017-től hatályos módosítás azt is megengedte, hogy a beruházást végző cég ötéves időszakra nyújthassa el a kedvezmény igénybevételét, ha pedig nincs elég nyeresége, akkor akár tovább is adhassa az adóalap-csökkentés lehetőségét a kapcsolt vállalkozásoknak. A csoporton belül anya- és leányvállalatok, illetve közös vezetésű társaságok között lehet szétteríteni a kedvezményt.

Ezt az a cégcsoport tudja igazán kihasználni, amelyik megfelelő ingatlanportfólióval rendelkezik, képes megoldani a műemlék-felújítások finanszírozását, továbbá egy sor nyereséges leányvállalattal rendelkezik. Tiborczék birodalma pont ilyen: sorra vásárolta a műemlék ingatlanokat, nem volt híján a hiteleknek, hiszen a kormány bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bőven adott kölcsönt, és céghálót is szőttek, melyet az ingatlanok adásvételét követve mozgattak.

Tiborcz István 2015 végén csapott bele a műemlékbizniszbe, de a patinás belvárosi ingatlanok, budapesti és vidéki paloták, kastélyok megszerzését jó ideig titkolták a nyilvánosság előtt. 2018-ig kellett várni, hogy a miniszterelnök veje elismerje: övé a BDPST Zrt. A főként hitelekből finanszírozott felújítások révén Tiborcz cégcsoportjában 2019 és 2023 között – a törvénymódosításnak köszönhetően – összesen mintegy 30 milliárd forint műemléki adókedvezmény csapódott le, amiből minden évben éppen annyit érvényesítettek, amennyire szükség volt ahhoz, hogy megússzák a társaságiadó-fizetést.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nyáron egy, a Kimittud.hu-n keresztül feltett közérdekű adatigénylés nyomán összesítette, hogy a hazai vállalkozások a taotörvényt kihasználva mennyi műemléki kedvezményt adtak át egymásnak. Az adóhatóság a 2018 és 2022 közötti időszakra közölt adatokat: összesen 36,8 milliárd kedvezmény mozgott a cégek között, így egyértelműnek látszik, hogy a lehetőség első számú felhasználói Tiborczék voltak.

Turai kastélyszálló – 8,5 milliárd

Azt, hogy a BDPST Group sakkozik az adókedvezménnyel, a turai kastéllyal kapcsolatos cikkünk készítésekor fedeztük fel. Tiborczék novembertől nem működtetik tovább hotelként a 19 szobás luxusszállót, elbocsátják az alkalmazottak jó részét, és a rentábilisabb nagy rendezvényeknek adják át a terepet. A 140 éves Schossberger-kastély felújítását a korabeli sajtóközlemények szerint 4,5 milliárd forintos költséggel tervezték, és 2020-ban meg is nyitott az ötcsillagos Botaniq Hotel. A felújítást és az üzemeltetést a TRA Real Estate Ingatlanhasznosító Kft. végezte, mely az elmúlt években súlyos veszteségeket termelt, és csak az anyavállalat, a BDPST Zrt. tőkeinjekcióinak köszönhette, hogy nem ment csődbe. Működése során viszont 8,5 milliárd forint értékben adott át kapcsolt vállalkozásnak adókedvezményt, és mint kiderült, a kedvezményezett nemcsak az anyavállalat volt, hanem a csoport több tagja is.

Marjai János / 24.hu A turai kastély 2019-ben.

A rendszer a következőképpen működött: a BDPST Zrt.-nél 2022-ben például 21,5 milliárd volt az adózás előtti nyereség, ebből leírták a leányvállalatoktól kapott osztalékot, a részesedés-eladásból származó árfolyamnyereséget, az amortizációt és a műemléki beruházás után igénybe vehető adókedvezményt, így lett nulla az adófizetési kötelezettség. A második legnagyobb adóalap-csökkentő tétel a 6,1 milliárd forintos műemléki adókedvezmény volt, ez történetesen a Dorottya Investment Zrt. nevű leánytól érkezett, melyben a Dorottya utcai Dorothea Hotel felújításának kedvezménymilliárdjai gyűltek össze. A birodalom fő cégénél az elmúlt években összesen 8,3 milliárd forint műemléki adókedvezményt vettek igénybe, ami a Dorottya Investment és a turai kastélyfelújító társaság átengedett kedvezményeiből jött össze.

Amit pedig a BDPST Zrt.-nél nem tudtak felhasználni, azt átnyomták más leányvállalathoz, ahol szükség volt az adóalap eltüntetésére.

Példának nézzük a Patricius Borház Zrt. esetét. A BDPST Group tavaly márciusban jelentette be, hogy megszerezte a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék meghatározó borászatát, ezt követően Orbán Ráhel is szőlővásárlásba kezdett a környéken. A bodrogkisfaludi székhelyű cég az új tulajdonosokhoz kerülve azonnal jelentősen javított a korábbi eredményein, és rekord magas, 235 millió forintos nyereséget ért el. A cég korábban fizetett társasági adót, de a megnövekedett profitot a turai TRA Real Estates Kft. adóalap-csökkentő műemlék-beruházási kedvezményével eltüntették.

A turai kedvezménnyel lett nulla a 2021-es adóalap Orbán Ráhel friss alapítású cégében is. A BDPST Koncept Kft. az anyagcég támogatásával indult, de már az első évben 6,7 millió forint lett az adózás előtti eredménye, amit szintén a műemléki kedvezménnyel orvosoltak. Ugyanakkor a BDPST Koncept egyike a ritka kivételeknek: 2022-ben és 2023-ban nem használta ki a lehetőséget, és összesen körülbelül 500 ezer forintnyi taót befizetett.

Adria-palota – 7,4 milliárd

Több mint 8 milliárd forintnyi kedvezményt csoportosítottak át 2022–2023-ban a Jellinek Dánieltől átvett, a Gellért Szállót birtokló Geraldton Invest Zrt.-hez. Az Opten cégadatbázisa szerint a BDPST 2022 decemberében vette át a Geraldtont. Abban az évben 24,7 milliárd forint adózás előtti nyereséget mutattak ki, így bőven volt csökkenteni való adóalap, és jól jött a 7,44 milliárd forint adókedvezmény a csoport egy másik leányától, az Adria-palotát felújító Z18 Ingatlanhasznosító Kft.-től.

A módosított társasági adóalap összege: nulla forint. Az adózás előtti eredmény meghaladja a jövedelem-nyereség minimumot, így fizetendő társasági adó nem keletkezett

– olvasható a mérleghez fűzött szöveges kiegészítésben.

Szajki Bálint / 24.hu Az Adria-palota a Szabadság téren.

A BDPST Group 2019-ben vette meg a Szabadság téren az Adria-palotát. Az 1900-as évek legelején az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság megbízásából épített reprezentatív székház vételára 4 milliárd forint körül lehetett a G7 becslése szerint. A palota felújítását a Z18 Ingatlanhasznosító Kft. végzi, melyet korábban a közvetlenül a BDPST Zrt., majd a BDPST Property Kft. birtokolt, de az idén átkerült a Central European Ingatlanalap (CEI) portfóliójába, amiben Tiborcz érdekeltsége már nem olyan simán kimutatható, mint a korábbi felállásokban. Ez az az ingatlanalap, amelyik az elmúlt években tízmilliárdos értékben kebelezett be többnyire eredetileg állami tulajdonban lévő műemlékeket és villanegyedekben fekvő ingatlanokat, például az Andrássy úton, a budai Várban és a Mártonhegyen. A CEI tavaly több mint 28 milliárd forint tőkét kapott az állami Baross-programból – jelezte a hvg.hu, hogy van forrás a további fejlesztésekre, és újraindulhat a palota félbeszakadt felújítása.

A napokban jelentették be, hogy a BDPST elindította a Gellért Szálló felújítását is. A cég már tavaly közölte, hogy a munkálatokat a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően végzik el, így a cégcsoport a későbbiekben is rendelkezik majd a nyereség leírására alkalmas kedvezménnyel.

Dorothea Hotel – 13,5 milliárd

Tavaly novemberben nyitották meg a 216 szobás belvárosi luxusszállót, a Dorothea Hotelt. A világörökségi helyszínen fekvő, három – különböző korszakokban épült – ingatlanból, a Futura-, a Mahart- és a Weber-házból mintegy 40 milliárd forint hitellel gyúrt komplexumot az elit igényeihez igazították. A 24.hu korábban megírta, hogy 2016-ban szerezte meg Tiborcz az ingatlanokat, a Mahart székházat például Szivek Norbert egykori főprivatizátor közbeiktatásával, de Andy Vajnának is volt köze az épülethez a kaszinója révén. Vételárat nem közöltek, ám elhelyezkedése és a méretei alapján ez lehetett a cikkünkben számba vett ingatlanok között a legdrágább. Ebben a cikkben foglaltuk össze a három ingatlan megszerzésének történetét és a megahitelek részleteit.

Szajki Bálint / 24.hu A Dorothea Hotel épülete.

A luxushotel finanszírozásába bőkezűen szálltak be az állami pénzintézetek: az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. három ágon, beruházási és fejlesztési hitellel, szuperkedvezményes növekedési hitellel és fogóeszközhitellel is megtolta a Dorottya Investment Zrt.-t. A 2022 végén készült mérlegben közel 16 milliárd forint kölcsön mellett szerepel az MFB neve, mintegy 9 milliárd pedig az akkoriban még Takarékbank néven futó pénzintézeten keresztül érkezett. A kapcsolt vállalkozások saját finanszírozása ennek a fele volt (a BDPST és a Lexán Holding Zrt. durván 12 milliárdot kölcsönzött).

Bár a világörökség védelem is veszélybe került, a beruházás simán haladt – részben a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. A Mahart-székház esetében például egy 2018-as rendeletmódosítás lehetővé tette az épület „kibelezését”, csak a homlokzati részt kellett megtartani. Néhány milliárd forint közpénzből felújították a szomszédos Vörösmarty teret, a tiltakozás ellenére 2019-ben áprilisában megszületett az építési engedély a tömb komplex felújítására, a következő hónapban pedig megindultak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházás munkálatai.

A felújítást végző Dorottya Investment Zrt. volt a legnagyobb kedvezményforrás a BDPST-csoportban, eddig összesen 13,5 milliárd forintot hagytak jóvá a felújítások, illetve átépítések után, amiből a BDPST Zrt. mellett négy leányvállalatnak is jutott. A Bár-Co Kft. – amely egykor Andy Vajna portfóliójába tartozott, és bérleti díjat szedett a kaszinóüzemeltetőtől – például 3,6 milliárdot vett át. Közel 1,4 milliárd ment a VSGRD Kft.-hez is, melyet – benne a hányatott sorsú hoteltorzóval – Tiborczék Szivek Norbert érdekeltségétől szereztek meg, majd továbbpasszolták azt a mélyépítő milliárdos Szíjj Lászlónak. A Hotel VSGRD-nak Tiborczék idejében, 2019-ben több mint 1,2 milliárd forint adózás előtti nyeresége keletkezett, ami nagyobbrészt az üveghegyként is emlegetett szálloda eladásából folyt be. Jól jött tehát a milliárdos adóalap-csökkentési lehetőség.

Fortuna-ház – 800 millió

A legkisebb, ám elhelyezkedése miatt igen különleges szerzemény a Budai Várban a Fortuna utca 11. szám alatti lakóház. Az ingatlan mindössze néhány száz méterre fekszik a miniszterelnök főhadiszállásától, a Karmelita kolostortól, és 2019-ben az IBC Real Estate Kft.-n keresztül került Tiborcz István érdekeltségébe 370 millió forintért, miután a budavári önkormányzat lemondott az elővásárlási jogáról. Az átépítési tervek luxus színvonalú családi házról szóltak, nettó 800 négyzetméterre növelt lakótér, temperált bortrezor, szivar- és moziszoba szerepelt a tervekben. Akkoriban 115 millió forintos várható beruházási költségről cikkeztünk, az azonban az IBC mérlegéből nem hámozható ki, hogy végül mennyi lett a számla. Annyi látszik, hogy az IBC összesen 800 millió forint, műemléki felújítások után igénybe vehető adókedvezményt adott át a cégcsoporton belül más filiáléknak.

A Fortuna utcai luxusház augusztus vége óta Tiborcz lakóhelyeként van bejegyezve a BDPST Zrt. cégirataiban, februárban pedig Orbán Viktor tartott informális kormányzati találkozót az épületben.

Marjai János / 24.hu A Fortuna utca 11. 2019-ben, a felújítás előtt.

A BDPST-birodalomból hét műemlék épület és a köréjük szerveződött cégháló történéseit néztük át az éves beszámolók alapján. Ebből úgy fest, erős állami hátszél, tízmilliárdos közpénzes finanszírozás és tökéletes adóoptimalizálás révén

mintegy 30 milliárd forint adókedvezményt sikerült realizálniuk Tiborczéknak. Eddig.

A rendszerben ugyanis bőven van tartalék. A Dorottya Investment Zrt.-nek tavaly év végén 21,7 milliárd forint volt a nyilvántartásba vett összes adókedvezménye, amiből durván 6 milliárdot használtak fel, ennek a duplája még igénybe vehető. Nem beszélve a Geraldton Invest Zrt.-vel a céghálóba került Gellért Szállóról, amelynek a felújítása még nem kezdődött el, de jelentős adókedvezmény néz ki abból is. Legalábbis a hotel előző tulajdonosa, Jellinek Dániel 2019-ben – még az építőipari árak elszállása előtt – 60 millió euró (24 milliárd forint) körüli felújítási költséggel kalkulált.

Ami az eddigi eredményeket illeti:

  • egy kastélyszálló, immár zártkörű rendezvények számára,
  • egy hatalmas belvárosi luxushotel,
  • valamint egy luxus színvonalú családi ház a budai Várban,

mindhárom a BDPST tulajdona, a műemlék házat a jelek szerint maga Tiborcz István használja. Hogy a felújított műemlékingatlanok hoznak-e valaha nyereséget a tulajdonosoknak az üzemeltetés során, vagy később eladják őket, egyelőre nem tudni. Az adótörvények nemrég társadalmi vitára bocsátott módosító csomagjában mindenesetre megint szerepel egy passzus, amelyik a műemléki adózással foglalkozik. E szerint a jövő évtől

a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletben állapíthatja meg a műemlék ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem adómentességét.

The post Tiborcz birodalmának ékköve az elmúlt években ontotta a profitot, ám egy fillér adót sem fizetett a nyereség után first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest