Idén a kormánypártok egy törvénymódosítással megteremtették a jogalapot a Pride betiltására, a részt vevők megbüntetésére, illetve arra, hogy arcképelemző segítségével azonosítsák a tömeg tagjait. Hadházy Ákos arról kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy létezik-e automatizált arcfelismerésen alapuló bírságolás a rendőrségnél.
A független képviselő szerint a közelmúltban olyan hírek jelentek meg az arcfelismerő rendszerekről, fejlesztésükről, amely miatt indokolt az a kérdés, hogy „az arcfelismerésen alapuló rendszerek révén lehetséges-e automatikusan, emberi beavatkozás nélkül szabálysértési bírságokat kiszabni, például tömegrendezvényeken résztvevő személyekkel szemben”.
Hadházy Ákos a jogbiztonság és a társadalmi átláthatóság érdekében kért tájékoztatást arról:
- Létezik-e, vagy tervezik-e olyan rendszer bevezetését, amely a rendőrségi kamerák képeit arcfelismerő mesterséges intelligenciával elemzi, és az így azonosított személyeknek automatikusan, emberi ellenőrzés nélkül szabálysértési bírságot küld ki (például az ügyfélkapun keresztül)?
- Amennyiben ilyen rendszer működik vagy tervezik a bevezetését, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján történik mindez, és milyen garanciák védik az érintettek személyes adatait, illetve biztosítják a jogorvoslati lehetőségeket?
- Szándékoznak-e ilyen automatikus bírságolási rendszert alkalmazni tömegrendezvényeken? Ha igen, milyen feltételek mellett?
- Milyen módon garantálják, hogy az automatikus szabálysértési eljárás során az érintettek alapvető jogai – különösen a meghallgatáshoz, a fellebbezéshez– maradéktalanul érvényesüljenek?
A belügyminiszter megbízásából Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta, hogy „a vétkességi alapú szabálysértési eljárásban nincs jogszabályi lehetőség az automatikus – emberi ellenőrzés nélküli – döntéshozatalra”, a rendőrségen nem működik, nem áll is fejlesztés alatt a kérdésben körülírt informatikai rendszer.
Az európai uniós és a hazai adatvédelmi szabályok is egyöntetűen rögzítik, hogy tilos az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló döntés, amelynek joghatása az érintettre nézve hátrányos vagy őt jelentős mértékben érinti.
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvény szerint a szabálysértési eljárásban igénybe lehet venni arcképelemzőt, de erre egy kormányrendelet a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot (NSZKK) jelölte ki, így a rendőrségi kamerák által készített képek elemzése nem tartozik a rendőrség kompetenciájába. Az arcképelemző tevékenységhez arcképmásra van szükség, az NSZKK felvétel elemzése után tájékoztatja az eredményről a szabálysértési hatóságot.
Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője lapunknak korábban azt mondta, hogy a szabálysértéseknél már lehet automatikus az azonosítás, de a rendszer vélhetően nem képes arra, hogy egy tízezres tömegből mindenkit azonosítson. Szerinte ugyanakkor azzal, hogy a tüntetéseknél Magyarországon is az automatizált, emberi döntéshozatalt nem vagy csak kis mértékben tartalmazó folyamatos megfigyelő rendszert alkalmazhatnak ezentúl, az nagyon súlyos alapjog-korlátozás, az uniós joggal is ellentétes.
The post Tilos arcfelismerő alapján automatikusan bírságolni first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
