2023 októberében Pjotr Aven a lettországi rezidenciáján vendégül látta az orosz ortodox egyház egy magas rangú képviselőjét. Az orosz oligarcha az Ukrajna elleni orosz invázió után költözött Lettországba, és jelenleg is nemzetközi szankciók hatálya alatt áll.
A látogató, polgári nevén Grigorij Alfejev 2022 közepéig az orosz ortodox egyház Külső Egyházi Kapcsolatok Osztályát vezette, lényegében annak „külügyminisztereként” működött, és olyan hírek terjedtek, hogy ő lehet a következő pátriárka. 2022 közepén azonban Magyarországra küldték, hogy immár metropolitaként képviselje az orosz ortodox egyházat Budapesten.
Hilarion még abban az évben magyar állampolgárságot és útlevelet kapott, annak ellenére, hogy megbukott a nemzetbiztonsági vizsgálaton. Vásárolt egy luxusingatlant Budapest mellett, és szoros kapcsolatot alakított ki a Moszkvával jó viszont ápoló magyar kormánnyal, különösen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, akitől később kitüntetést is kapott. 2025 novemberében Semjén egy parlamenti meghallgatáson annyit fűzött a történtekhez, hogy egyházi vezetők kérvényezhetik az állampolgárságot, és tagadta, hogy Hilarionnal magánjellegű kapcsolatban állt volna.
A Magyarországról botrányos körülmények között, egy szexuális zaklatási ügyet követően távozni kényszerülő ortodox pap látogatása Avennél azért említésre méltó, mert az oligarcha az egyik olyan személy, akinek az uniós szankciós listáról való levételéért határozottan lobbizott Orbán Viktor kormánya, Hilarion volt asszisztense pedig azt állítja, hogy a metropolita közvetített az üzletember és a magyar kabinet között.
Beszélgetés a régi időkről
A 24.hu-hoz idén szeptemberben jutottak el információk Hilarion balti utazásáról, ezért megkértük a rigai központú Re:Baltica oknyomozó portált, hogy segítsenek felgöngyölíteni az ügyet.
Mint kiderült, Hilarion előbb Vilniusban járt, ahol Marija Jakubovska, a litván ortodox egyház sajtótitkára tájékoztatása szerint „részt vett egy ünnepi istentiszteleten és keresztmeneten, amely során külön imádkoztunk a háború befejezéséért és a békéért Ukrajnában. A látogatás magánjellegű volt”. Jakubovska hozzátette, hogy Hilariont különleges kapcsolat fűzi Litvániához, mert az 1990-es években Kaunasban szolgált. Támogatta az ország függetlenségének visszaállítását, amiért később hivatalos elismerést kapott az államtól egy emlékérem formájában.
Ezután Lettországba utazott, egy jekabpilsi benzinkútnál beült egy Pjotr Aven által küldött autóba, amely elvitte az oligarcha birtokára, a Klaugu-kúriába. A papot elkísérte akkori asszisztense, George Szuzuki is, aki 24.hu-nak elmondta, hogy a találkozó 2023. október 10-én történt. Titokban egy videót is készített róla, amelyet bizonyítékként lapunk rendelkezésére bocsátott.
A Re:Baltica nem tud arról, hogy Hilarion mással is találkozott volna Lettországban, azonban Aven, aki írásban válaszolt a lap kérdéseire a képviselőjén keresztül, elismerte a találkozó tényét. Azt írta:
A találkozó fő célja az volt, hogy kifejezzem régóta fennálló és mély érdeklődésemet az 1990-es évek oroszországi eseményei iránt.
Jelenleg harmadik könyvén dolgozik erről az időszakról, és filmet is szeretne készíteni. Elmondása szerint a látogatás spontán volt:
Felhívtuk egymást, és amikor Hilarion Vilniusban volt, megbeszéltük, hogy találkozunk és beszélgetünk. Az 1990-es évek eleje óta ismerjük egymást, Moszkvában időnként találkoztunk.
Azt is írta, hogy nem tud a pap esetleges titkosszolgálati kapcsolatairól, és azóta nem látta őt.
Hilarion volt asszisztensének más verziója van a történtekről. A 24.hu-nak nyilatkozva Szuzuki azt állította, hogy a pap kapcsolattartóként működött a magyar kormány és az orosz oligarchák között, és szerinte ez volt az egyik oka annak, hogy a magyar kormány Aven levételéért lobbizott az Európai Unió szankciós listájáról.
Szuzuki szerint Hilarion azt mondta neki, hogy anyagi támogatást szeretne Aventől, de ehhez „több feltételnek kell teljesülnie”.
Putyin közeli embere
Aven az 1990-es évek elején építette fel üzleti birodalmát Oroszországban. Legjelentősebb vállalata az Alfa Group, amely bankot, biztosítót és más cégeket foglal magában. Az Ukrajna elleni orosz invázió után az Európai Unió, az USA és az Egyesült Királyság is felvette a szankciós listáira, mivel cégei stratégiailag fontos szolgáltatásokat nyújtanak az orosz gazdaságnak.
Az EU indoklása szerint Aven azon mintegy ötven orosz oligarcha egyike, akik rendszeresen találkoznak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, így közvetlenül az ukrajnai invázió után is. „Az a tény, hogy meghívták erre a találkozóra, azt mutatja, hogy az orosz elnök belső körének tagja” – állt az indoklásban, mely szerint a milliárdos támogatta a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz rezsimet, és maga is hasznot húzott belőle.
Avennek az orosz mellett lett állampolgársága is van, amit azért kaphatott meg, mert a nagyapja lövész volt a lett hadseregben. Egy időben az illetékes hatóságok vizsgálták, hogy a politikai korrupció szerepet játszott-e az állampolgárság 2016-os megadásában, mivel Aven nem beszél folyékonyan lettül, ami alapfeltétel. Végül nem találtak korrupcióra utaló jelet, és az állampolgárság visszavonásáról szóló vizsgálatok elsikkadtak.
Az oroszellenes szankciók meghosszabbítása előtt rendre feltűnik a lett nyilvánosságban egy lobbikampány, amely azt sugallja, hogy az államnak nem szabad olyan állampolgára ellen fordulnia, aki jelentős összegeket fektet jótékony célokra. Ez eddig nem járt sikerrel, pedig Aven mellett a magyar kormány is kampányol, ha nem is nyilvánosan.
Budapest többször is vétófenyegetéssel élt: jelezte, hogy nem járul hozzá az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításához, ha nem mentesítenek bizonyos orosz üzletembereket, köztük Avent és üzlettársát, Mihail Fridmant. Az Orbán-kormány egy listát adott át, melyen több oligarcha szerepelt, de a legnagyobb hangsúlyt Aven és Fridman levételére helyezte sajtóértesülések szerint. Szijjártó Péter külügyminiszter nyíltan is bírálta a szankciók „elhamarkodott” meghosszabbítását, és feltételekhez kötötte a jóváhagyást.
A tárgyalások során Budapest intenzív diplomáciai nyomást gyakorolt – Fridman mentesítését Luxemburg is támogatta –, Brüsszel mégsem fogadta el a magyar kérést Aven és Fridman ügyében. A kompromisszum részeként azonban Magyarország lemondott a vétóról, miután néhány más személyt – például Vjacseszlav Mose Kantort, az Európai Zsidó Kongresszus (EJC) elnökét és Mihail Degtyarev sportminisztert – levettek a listáról, Aven és Fridman pedig maradt a szankcionáltak között, egy idei szeptemberi hosszabbítás miatt legalább jövő márciusig.
Aven a Re:Balticának tagadta, hogy a metropolitával folytatott beszélgetéseiben szóba került volna ez a téma:
A Hilarionnal való találkozómnak semmi köze nem volt a szankciókkal kapcsolatos kérdésekhez. Magyarországon már azóta jól ismernek, mióta Jegor Gajdar (egykori orosz miniszterelnök) kormányában dolgoztam. Feltételezem, hogy ez a támogatás mind ezzel a ténnyel, mind pedig a magyar bankszektorral való hosszú évek óta tartó együttműködésemmel kapcsolatos.
Aven hozzátette, hogy tudomása szerint nem csak Magyarország támogatta a levételét a szankciós listáról, miközben Lettország volt az egyetlen ország volt, amely „agresszíven szorgalmazta”, hogy a neve maradjon rajta.
A metropolita hanyatlása
A Re:Baltica szerette volna a találkozóval kapcsolatban megkérdezni Hilariont is, de nem tudta elérni a metropolitát, akinek karrierje az utóbbi másfél évben lejtmenetbe kapcsolt.
A fordulópont 2024 júliusában következett be, amikor volt asszisztense, George Szuzuki szexuális zaklatással vádolta meg, és hangfelvételeket hozott nyilvánosságra azt követően, hogy Hilarion lopással vádolta meg, és a magyar rendőrség körözést adott ki ellene.
A Japánba menekült Szuzuki állítása szerint Hilarion rendszeresen a papi életmóddal össze nem egyeztethető viselkedést tanúsított, például luxusutazásokon vett részt, és
közzétett egy videót is, amelyen Hilarion bemászik mellé az ágyba, és megvádolta az orosz titkosszolgálatokkal való együttműködéssel is.
Hilarion tagadta a vádakat, szerinte zsarolni próbálják, és perrel is fenyegetőzött.
Az ügy hatására az orosz ortodox egyház felfüggesztette Hilariont a magyarországi egyházmegye éléről, majd 2024 decemberében eltávolította, és Csehországba, Karlovy Varyba helyezte át, ahol a Szent Péter és Pál templomban szolgál. Ironikus módon a templom előző vezetését nemzetbiztonsági kockázatok miatt utasították ki az országból, miután a parókiát a cseh titkosszolgálatok az orosz hírszerzés titkos találkozóhelyeként írták le.
Jöhetnek a cseh szankciók?
Szuzuki jóvoltából nyilvánosságra került egy olyan videó is, melyen Hilarion látható, amint egy lőtéren gyakorol állítólag az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai központjában. Hilarion a BBC-nek azt mondta, hogy Szuzuki anyagának egy része hamisított, ám nem kívánt további kommentárt fűzni az ügyhöz, mivel zajlik a bírósági eljárás. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy soha nem dolgozott az orosz titkosszolgálatnak. „Soha nem volt feladatom, kötelességem vagy kérésük felém” – magyarázta a pap.
A cseh média nemrég arról számolt be, hogy az FSZB-vel való esetleges együttműködésről szóló információk nyilvánosságra kerülése után a kormány fontolóra vette, hogy felveszi Hilariont a nemzeti szankciós listára. Csehország következő (és korábbi) miniszterelnöke, Andrej Babis, aki Orbán Viktor szövetségesének számít (pártja, az ANO a Fidesz-féle Patrióták frakció tagja) nem emelt kifogást ez ellen. Azt a cseh külügyminisztérium nem árulta el a Re:Baltica kérdésére, hogy hol tart a szankciós javaslat előkészítése. „Soha nem kommentáljuk előre a szankciós javaslatokat, mivel az ellentétes lenne a szankciók természetével” – mondta a tárca sajtótitkára, Daniel Drake.
A cikk elkészítésében segítséget nyújtott Sanita Jemberga és Inese Braže (Re:Baltica).
The post Titokban találkozott a volt budapesti metropolita és az orosz oligarcha, akiért a magyar kormány lobbizott first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
