A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség immár tíz éve rendszeresen ugyanazokban a szakmákban megvizsgálja az egyes szakrendelőkben vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. (A terminológia tisztázása: a műtétes szakmákban várólistákat, a szakrendelőkben betegfogadási listát vezetnek az egészségügyi szolgáltatók). A 2025. évi felmérés kiegészült három új szakmával (labor, érsebészet, mammográfia) de ez utóbbiak adatait nem vették figyelembe az összehasonlítások során.
Az évenkénti „szokásos” adatfelvételre 2025 február elején került sor. A 2025-ös adatok 35 intézmény adatainak átlagát mutatják. Az egyes évek adatai nem mindig azonos intézményekből származnak, így összehasonlíthatóságuk korlátozott, azonban az átlagok és az abszolút értékek változása mégis informatív a témában – írja a szövetség lapunkhoz eljuttatott közelményében.
Az adatokból kiderült, hogy az összesített átlagos várakozási idő tíz év óta először csökkent. A felmért 20 szakterület összesített átlagos várakozási ideje 28,3 nap, ezzel 2019 óta először került ismét 30 nap alá az összesített várakozási idő.
A szövetség hozzáteszi, hogy ezzel évtizedes trend tört meg, azonban a COVID előtti 2019-es értékek eléréséhez még mindig javulás szükséges.
Ismét nagy volt a különbség az egyes szakmákra jellemző betegvárakozási idők között. Összeségében 14 szakma tudott javítani, és csak a szakmák alig több mint negyedében romlott a helyzet.
Több szakterületen markáns javulás történt 2025-re, 2023-hoz képest. A diabetológián átlagosan több mint 21 nappal, a gasztroenterológiákon több mint 16 nappal, de a reumatológiai szakrendeléseken is átlagosan közel 17 nappal rövidült a várakozási idő. Őket a gyermekgyógyászat (-9 nap), és az általános belgyógyászat (-7 nap) követi. A gyermekgyógyászat esetében azt is érdemes kiemelni, hogy ezzel a több mint 9 napos csökkenéssel, újra kevesebb, mint 2 nap lett az átlagos várakozási idő. A belgyógyászat pedig specializálódik, egyre inkább kardiológiára, és más alszakmákba kerülnek a betegek. 4-5 napos betegvárakozási idő csökkenés volt mérhető a pszichiátria, tüdőgyógyászat és ultrahang szakrendeléseken – derül ki a felmérésből.
A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség hozzáteszi, ha azokat a szakmákat tekintjük, ahol az általánosan kedvező kép ellenére is tovább romlott a helyzet, sajnos e szempontból ismerős szakmákat látunk.
A leghosszabb betegfogadási idő ismét (továbbra is) az endokrinológia szakrendeléseké, ahol ráadásul tavaly több mint 16 nappal még nőtt is a várakozási idő, így itt immár átlagosan 78 napot kell várnunk arra, hogy sorra kerüljünk. Az endokrinológiai finanszírozása igen kedvezőtlen, amelyet tovább rontanak a magas veszteséggel végezhető, járulékos laboratóriumi vizsgálatok.
Az angiológia közismerten hiányszakma, esetükben a mért átlagos várakozási idő is adatfelvételről adatfelvételre nő, és e trend sajnos 2024-ben is folytatódott, újabb 5,8 nappal nőtt várakozási idő, elérve az átlagosan 53 napot, miközben az érszűkület és szövődményei hatalmas kiadást jelentenek az egészségbiztosítás számára, nem véletlenül.
Elmondható azonban, hogy e két szakterületen túl, csak olyan szakmában nőtt 2025-re a betegvárakozási idő, amelyekben a magán- és a közellátás között éles verseny folyik a szakemberekért. Konkrétan: bőrgyógyászat, nőgyógyászat, szemészet, urológia – írja a szövetség.
Minden javulás mellett továbbra is csak 3 olyan szakma van, ahol kevesebb mint két hét várakozás után lehet bejutni a rendelésre (sebészet, gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet), és 8 olyan szakma van (gasztroenterológia, bőrgyógyászat, ultrahang, urológia, szemészet, angiológia, kardiológia, endokrinológia), ahol több mint egy hónapot kell várni a sorra kerülésére.
A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség fentiek kapcsán emlékeztet arra, hogy a betegfogadási idők változását monitorozni kell, és amennyiben szükséges, finanszírozási, szervezési, erőforrás allokációs eszközökkel be kell avatkozni. A most mért eredmények kézzelfoghatóan jelzik, hogy a teljesítményfinanszírozás hatékony eszköz a betegfogadási listák hosszának csökkentésére – írják, hozzátéve, továbbra is szorgalmazzák a finanszírozó, fekvőbeteg ellátásban már sikerrel alkalmazott más technikáinak alkalmazását is:
- az intézményi teljesítmény volumen korlátok célzott feloldása,
- célzott többlet finanszírozás juttatása a betegfogadási listák csökkentésére, az érintett szakmákban
- kódkarbantartás a rossz finanszírozású szakmák valorizálására,
- a háziorvosi gyógyszerfelírási jogosítványok kiterjesztése a nagy terhelés alatt levő szakmákban, evvel csökkentve a szakrendelői terhelést.
A várakozási időket a következő időszakban javíthatja még az Egészségablak applikáción keresztüli jobb hozzáférhetőség az időpontokhoz, de ehhez a fenti technikákat is „csatasorba” kell állítani – zárja közleményét a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség.
The post Tíz év óta először csökkent a várakozási idő a szakrendelőkben first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
