II. Ulászló cseh és magyar király 510 éve, 1516. március 13-án hunyt el. A Hunyadi Mátyás halála után trónra kerülő férfiról számos legenda él, miszerint gyenge, teszetosza király volt, akinek alig volt tényleges hatalma az ország nemessége felett, a történeti bizonyítékok viszont egészen más képet festenek róla.

A magyarországi Jagelló-kor (1490–1526) első királyát sokan nevezik meg az addig virágzó Magyarország hanyatlásának fő okaként. A rossz nyelvek szerint regnálása alatt bárók kiskirályokká nőttek, és semmibe vették a tehetetlen királyt. Ulászló kincstára állítólag kiürült, magának is a néptől kellett élelmet kérnie, a török elleni végvárrendszer elhanyagoltan állt, miközben az urak állandó követeléseit kénytelen volt jóváhagyni. A valóságban azonban egészen más lehetett a helyzet.

Ügyes politikai lépésekkel szerezte meg Ulászló a magyar trónt

Amint Varga Szabolcs történész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa lapunknak korábban elmondta, Jagelló Ulászló 1456. március 1-jén született, vagyis kortársa volt Hunyadi Mátyásnak, akivel személyesen is ismerték egymást, sőt riválisok voltak, akik egymás trónjaira pályáztak. Akárcsak Mátyás, Ulászló is mindössze 15 évesen lett király, 1471-ben. Fiatal kora ellenére tehetséges királynak mutatkozott, és hamar közkedvelt lett a cseh nép körében.

Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála előtt házasságon kívüli, de törvényesített fiát, Corvin Jánost jelölte meg utódjának, de kiváló politikai érzékét hasznosítva Ulászló maga is követőket gyűjtött Magyarországon, hogy megszerezhesse a hatalmat. Többek között Mátyás özvegyét, Aragóniai Beatrixot is megnyerte magának, aki anyagilag is támogatta, hiszen bízott benne, hogy Ulászló feleségeként továbbra is királyné maradhat.

Támogatói segítségével leverte Corvin János seregét, rávette a trónörököst, hogy mondjon le a koronáról, így 1490-ben végül ő foglalhatta el a trónt.

Sikeres és közkedvelt király volt

Ulászló szemlélete szerint egy jó királynak nem az erőre, hanem igazságosságra kell támaszkodnia, ennek megfelelően kiadta az addigi legnagyobb törvénykönyvet, és megkezdte a jogszokások kodifikálását. Ezután békét kötött a Hasburgokkal, akikkel Mátyás több mint 10 éve hadban állt, sikeresen megállította az Oszmán Birodalom előrenyomulását, és rengeteget költött a déli határok megerősítésére.

1504-ben viszont agyvérzést szenvedett el, amitől életveszélyes állapotba került, később pedig több agyvérzésen is átesett. Emiatt néha problémái akadtak a koncentrációval, ennek ellenére további 12 éven át sikeresen kormányozta az országot. Még élete végnapjaiban is cselekvőképességének birtokában lehetett, hiszen 1515-ben ő hozta tető alá a Habsburg–Jagelló házassági szerződést, ami a kor egyik legfontosabb európai eseménye volt.

Bár hordszéken vitték, jelen volt a tárgyalásokon, és a szellemi képességei is rendben voltak. Végül 60. születésnapja után két héttel, 1516. március 13-án halt meg Budán, de egészen az utolsó hónapokig sikeresen uralkodott.

Magyarország évezredes története bővelkedik a hősi halottakban, sorsdöntő csatákban, árulásokban és merényletekben. Múltunk bizonyos eseményei még a legizgalmasabb filmek történéseit is felülmúlják, ezek közül lapunk sokat cikk formájában dolgozott fel. Íme néhány ezek közül:

• Fülgyulladás végzett a legműveltebb magyar királlyal
• Öccse mérgezhette meg fiatal Árpád-házi királyunkat
• Karddal vágták keresztül a magyar király fejét
• Saját trónja ölte meg a magyar királyt
• „Holnap felkelek, mint máskor” – ezek voltak Ferenc József utolsó szavai

The post Több agyvérzést is túlélt II. Ulászló királyunk first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu