Csaknem 3 évig, egészen pontosan 1006 napig tartott a kereszténység történetének leghosszabb konklávéja. Az 1268 és 1271 közötti pápaválasztás időszaka a politikai széthúzás és a bíborosi kollégium megosztottsága példátlan válságot idézett elő, amely nem csupán megakasztotta az egyház működését, de alapjaiban rengette meg annak tekintélyét is – írja a Múlt-kor.

Többen meghaltak a választás alatt

IV. Kelemen pápa 1268. november 29-én halt meg Viterbóban, egy politikailag kifejezetten instabil időszakban. Európát ekkor a pápaság és a német-római császárok közötti invesztitúraharcok osztották meg. Ez a konfliktus a bíborosi kollégiumon belül is érződött, amely különböző politikai és nemzeti blokkokra tagolódott. A bíborosok egy része

Viterbóban húsz bíborossal indult a konklávé, akik három frakciót képviseltek: egy részük erős szövetségre törekedett az akkor nagy hatalmú Anjou-házzal, egy másik csoport a pápaság nagyobb autonómiáját akarta a világi hatalmaktól, a harmadik pedig a kettő között ingadozott. A bíborosok folyamatos gyűléseket tartottak, ám mindegyik eredménytelennek bizonyult.

A szélsőségesen hosszú konklávé alatt a bíborosok közül többen meghaltak.

Viterbo vezetői idővel megelégelték, hogy hosszú hónapokon keresztül el kell látniuk a bíborosokat, ezért radikális lépésekre szánták el magukat. Először lezárták a Püspöki Palota ajtaját, majd csökkentették az élelmiszeradagokat, egy idő után már csak vizet és kenyeret biztosítottak nekik, és a tetőt is lebontották a fejük fölül.

Néhány napossá váltak a konklávék

Végül 1271. szeptember 1-én, közel hároméves tanácskozás után a bíborosok a választási jogkört egy hattagú bizottságra ruházták át, hogy feloldják a patthelyzetet, és konszenzusos jelöltet találjanak. A választás egy különösen érdekes jelöltre esett: Theobald Visconti liège-i fődiakónusra, aki nem volt tagja a bíborosi kollégiumnak. Viscontit 1272. március 27-én koronázták pápává Rómában, ettől kezdve a X. Gergely nevet viselte.

X. Gergely 1274-ben összehívta a második lyoni zsinatot, intézményesítette a konklávé rendszerét. Elrendelte a kötelező bezártságot, az élelem fokozatos csökkentését késedelem esetén és a külvilággal való kapcsolatteremtés teljes hiányát. Ezzel igyekezett megakadályozni, hogy újra ennyire elhúzódjon a pápaválasztás.

Az elmúlt évszázadokban a konklávék meglehetősen gyors lefolyásúak, többnyire néhány napot igényelnek. A legrövidebb az 1939-es volt, amelyen mindössze egy nap alatt megválasztották XII. Piusz pápát. Ilyesmire azelőtt csak a 16. században volt példa: II. Gyula pápa megválasztásához a források szerint csupán néhány órára volt szükségük a bíborosoknak.

The post Több bíboros meghalt a leghosszabb pápaválasztás alatt first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu