Egy új tanulmány szerint hangszerként használhatták azokat a 6000-7000 éves csigahéjakat, amelyeket Spanyolországban tártak fel – írta a The Guardian. A katalóniai neolitikus településeken és bányákban talált 12 lelet kommunikációs és zenei eszközök lehettek.
A héjakban egykor a Charonia lampas faj egyedei lakhattak, ezek azonban elpusztultak, amikor összegyűjtötték őket. A Barcelonai Egyetem kutatói azt feltételezték, ez arra utalhat, hogy nem ételnek szánták a csigákat, hanem a héj hegyes végét eltávolítva kürtként hasznosíthatták őket.
2024 novemberében a kutatás vezetője, López García régész, zenetudós és hivatásos trombitaművész „igazán erőteljes, stabil hangot” volt képes előcsalni a több ezer éves tárgyakból. Azonban a García és társa ennél is tovább merészkedtek: fel kívánták tárni az eszközök teljes zenei potenciálját.
Rájöttek, hogy képesek váltani a különböző hangszínek és hangmagasságok között.
Az ajkak rezgése működteti őket, a hangképzésük nagyon hasonló a mai rézfúvós hangszerekéhez, például a trombitáéhoz vagy a harsonáéhoz
– jegyezte meg García.
Úgy vélik, a kagylókürtöket a régió különböző közösségei kommunikációs eszközként alkalmazták. Emellett a variszcitbányák járataiban –ahol a 12 hangszer közül hatot találtak – dolgozó munkások is jelezhetek velük társaiknak.
Bár szép kort tudhatnak magukénak, nem ezek a világ legősibb hangszerei: a szinte azonos tulajdonságokkal bíró kürtkagylót a franciaországi Marsoulas-barlangban találták meg és Kr. e. 18 ezer évre datálható. Több mint 80 évig hevert elfeledve egy múzeumi gyűjteményben, mielőtt felismerték volna, hogy fúvós hangszerként is funkcionál.
A régész szerint a felfedezéssel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy ezek a több ezer éves eszközök valóban kizárólag a túlélés kellékei voltak-e, vagy érzelmeket is kifejeztek velük a neolitikus közösségek.
The post Több ezer éves a világ egyik legrégebbi hangszere first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
