Hihetetlenül szerencsések vagyunk, mert átmegy rajtunk két nagy folyó, a Tisza meg a Duna, és amikor magas vízállások vannak, tározókba lehetne átvezetni a többlet vizet, ami felhasználható volna aszály idején, vagy az öntözéshez. Másfajta vízgazdálkodásra és más terményszerkezetre kell áttérni
– nyilatkozta lapunknak adott interjújában 2024-ben Bartholy Judit, s bár a cím így szólt, Jó lenne elhinni, hogy nem omlik össze a civilizációnk, de sajnos a tények ebbe az irányba mutatnak, a meteorológus szavaiból némi optimizmust is ki lehetett olvasni.
A Paksi Atomerőműnél eddig soha nem tapasztalt kihívások miatt újra felkerestük őt, hogy megtudjuk, a Duna vízállását mi befolyásolhatja olyan mértékben, hogy az javulást idézzen elő az atomerőműnél.
Mennyire nagy most a baj?
A mérési adatok alapján azt látjuk, rendkívüli, szélsőséges helyzettel állunk szemben. A kilencvenes évek óta végzünk előrejelzéseket az ELTE Meteorológiai Tanszékén szárazabb területekre vonatkozóan – tehát a probléma ismert volt, épp csak azt nem lehetett tudni, mennyire lesz lineáris a folyamat. Sokszor mondtuk, hogy a globális felmelegedésnek Európa a legnagyobb kárvallottja, itt a legerőteljesebb a melegedés. Hiba, hogy úgy próbálják beállítani, mintha ez most ránk zuhant volna, holott több mint 200 éve megjelent már Fourier vagy Arrhenius publikált cikkeiben, amit most látunk. Nehéz utólag megmondani, hogy a világ vezetői ezt nem látták vagy nem akartak semmit tenni, és ezért nem történt érdemi lépés…
Tehát Paks kapcsán jogos a már-már apokaliptikus hangulat az emberek részéről?
Igen, nagyon is.
The post „Több helyen olvasni, hogy ne essünk kétségbe Paks miatt, pedig az extrémumok intenzitása és hossza csak növekedni fog” first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
