Balásy Gyula teljes bizonytalanságba lökte a saját cégcsoportját a Kontrollnak adott hétfői interjúval. A 24.hu információi szerint a cégtulajdonos alaposan meglepte az alkalmazottait a nyilvános szerepléssel, jóllehet épp a cégcsoport 500 dolgozójának sorsával próbált amellett, hogy állami kézbe adná át a vállalkozásokat.

A munkatársak kedden útmutatás nélkül töltötték a napot – Balásy bejelentései miatt senki nem tudta, hogy érdemes-e egyáltalán foglalkozni a hosszabb távú projektekkel.

Balásy Gyula a hétfői, néhol sírásba hajló interjúban azt állította, az állam jól járna azzal, ha ingyen átadná a teljes birodalmát, mert a cégek az óvatos becslések szerint is 80 milliárd forintot érnek, 30 milliárdos eredménytartalékuk van, továbbá 100 milliárdos megrendelés- és szerződésállománnyal rendelkeznek.

45 milliárdos saját tőke

A cégadatok alapján megpróbáltunk utánajárni, megfelelnek-e a valóságnak a Balásy által bemondott számok.

Az értékbecslés lehetősége azonban csak addig ér, ahol elkezdődik a bizalmi vagyonkezelők és a magántőkealapok világa.

A 2024 végi állapot szerint durván 45 milliárd forint volt a Balásy érdekeltségébe tartozó 16 cég saját tőkéjének az összértéke, ha az Opten cégadatbázisában fellelhető vagyont nézzük. A cégértékelésben jártas forrásunk úgy fogalmazott,

ez lenne a „lefoglalható vagyon”.

Hogy mi lehet a tavaly év végi könyv szerinti érték, azt csak május végén, a mérlegzáráskor tudhatjuk meg.

A 100 leggazdagabb magyar tavalyi kiadványa a saját tőke alapján számított 45 milliárdnál jóval többre, 79 milliárd forintra becsülte a PR-pápa vagyonát. Balásy a 34. helyével olyanokat előzött meg, mint az állammal óriási irodaüzletet lezavaró Balázs Attila, a Lázár János hódmezővásárhelyi gazdasági hátországához tartozó dohánymilliárdos, Sánta János és családja, illetve Kis-Szölgyémi Ferenc, a létesítmény-üzemeltetésben taroló B + N Referencia Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa.

Balásy azt is magyarázta a hétfői megszólalásában, hogy a cégek nemcsak vagyoni szempontból, hanem a kapcsolati rendszerük miatt is értékesek:

Körülbelül az egész kommunikációs szakmával dolgozunk, tehát hogyha a médiumokat is nézzük, legalább háromezer alvállalkozóval dolgozunk évente. Nyilván ez egy egész ökoszisztéma, akikkel mi dolgozunk, ez tényleg a teljes hazai kommunikációs ipar.

Bár a szakma kormánytól függetlenül vállalkozásai erősen vitatják azt, hogy Balásyékkal mindenki dolgozott volna, elmondható, hogy az alvállalkozók száma az elmúlt években két okból duzzadt ilyen nagyra:

• a kormányzati megrendeléseket monopóliumként bezsebelő Balásy-birodalom továbbosztotta a feladatokat, ezért a szakma egyes szereplői „kénytelenek voltak” alvállalkozóként betársulni a projektjeikbe,
• másrészt főként a politikai reklámok miatt a cégcsoport kifejezetten arra törekedett, hogy az ország minden tájáról a lehető legtöbb helyi céget vonja be a hálózatába.

Drágán dolgoztak, és a lehető legtöbb hasznot csavarták ki a megrendelésekből

Amint azt megírtuk, a cégbirodalom a Rogán Antal irányítása alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) közbeszerzésein keresztül kapta a megrendeléseket. A közpénzes megbízások értéke nehezen felfogható összegre rúgott az elmúlt másfél évtizedben. A Korrupciókutató Központ számításai szerint

2011 és 2025 között a csoportnak 1135 milliárd forintot fizettek ki, az üzletek pedig a kommunikációs szektor teljes spektrumát lefedték.

A kormányzati berkeken belül folyó üzletelésről az első évtizedben kevés konkrét információ szivárgott ki a nyilvánosság elé, így sokáig csak pletykák keringtek arról, hogy az árazásoknál mindig erősen fogott a ceruza a csoporthoz tartozó cégeknél.

Az árazási gyakorlatról 2024-ben éppen Magyar Pétertől származtak az első bennfentes állítások. Magyar a saját tapasztalatai alapján arról beszélt, hogy az állami Diákhitel Központ vezetőjeként neki is túlárazott megbízásokat kellett aláírnia a központi kommunikációs céggel. Azt is állította, hogy Balásyék a piaci árhoz képest három- vagy akár hatszoros áron dolgoznak, ezért nem akart velük dolgozni. Csakhogy ekkor Magyar – állítása szerint – kapott egy telefonhívást Rogán Antal kabinetfőnökétől, hogyha nem írja alá a szerződéseket és a teljesítési igazolásokat, annak következményei lesznek. A sajtóban ezután árazási trükközésekről is megjelentek információk, Polt Péter még nyomozást is kezdeményezett, ám a jelek szerint nem nagy eredménnyel.

A túlárazások gyakorlatáról kedden egy állami cég vezetője is beszámolt, Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) nevű állami cég ügyvezető igazgatója konkrét példákat is hozott.

A kommunikációs ügyek felett diszponáló, Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda egyébként azt is megengedte, hogy Balásyék évente az inflációnak megfelelő áremelést hajtsanak végre a szolgáltatások díjtételeiben. 2024-ben például a Központi Statisztikai Hivatal előző évi inflációs adatai alapján 17,6 százalékos árkorrekciót jelentettek be.

Balásyék bevételmaximalizálási eszközei között viszont egy direkt erre a célra létrehozott leányvállalat lehetett a leghatékonyabb. A 24.hu a 2017 novemberében lezajlott „Soros-terves” nemzeti konzultáció minisztériumi dokumentációja alapján írta meg, hogy megjelent a rendszerben a Village Média Kft. azzal a feladattal, hogy a falusi, városi önkormányzatok tulajdonában lévő médiumokkal, helyi tévékkel, tematikus újságokkal lépjen kapcsolatba, és ott helyezze el a kormányzat üzeneteit.

A cég tevékenysége ahhoz kellett, hogy a hazai lakosság átérezze: egységesen, „még a csapból is” a kormányzati szlogenek folynak, ám nem mellékesen arra is jó volt, hogy a New Land Media és a Lounge Design Kft. konzorciuma mellett egy további részt csípjen le a megrendelési összegből.

A 2017 után használ recept a következő volt:

• Rogán minisztériuma Balásy konzorciumát szerződtette a konzultáció levezénylésére.
• A New Land Media – amely rendszerint 15 százalékos ügynökségi díjjal dolgozott – a keretből levonta a részét a saját hasznaként.
• A levonás után fennmaradó összeget továbbutalták a Village Mediának, amely szintén levette a maga ügynökségi díját. Végül a kétszeres levonás után fennmaradó pénzt fordították ténylegesen a kormányreklámok elhelyezésére.

A Village Media 2024-ben 5,8 milliárdos forgalom mellett 1,6 milliárdos nyereséget ért el, amit a tulajdonos, Hidvégi Krisztina az utolsó fillérig ki is vett a cégből.

Ha most – 2026 késő tavaszán – adásvételről volna szó, akkor a vételár meghatározásához az előző évek bevételeit és nyereségét is figyelembe kellene venni, illetve azt, mit lehet várni a jövőben az adásvétel tárgyától. Fontos tényező például a szerződésállomány, hiszen a lényeg, hogy milyen bevétel- és nyereségtermelő képessége van a cégeknek.

Ebből a szempontból fontos tényező, hogy Magyar Péter, illetve a Tisza Párt programja világossá tette, nem kívánja folytatni a kormányzati plakátkampányokat, a Rogán-féle hatalomgyár médiafogásait. Aki tehát átveszi a Balásy-cégeket, annak valószínűleg nem jelent értéket a Balásy által említett 100 milliárd forintos szerződésállomány, de a zömmel állami megrendelésekből származó múltbeli bevételek, illetve a korábbi busás nyereségek sem számítanak sokat.

A céges vagyonon kívül a több tízmilliárdos magántőkealap-befektetéseit is felajánlja

Az említett 45 milliárdos saját tőke alapján számolt vagyon döntő részét a médiareklámhoz kapcsolódó cégek adják: a New Land Media Kft., a Lounge Event Kft., a Lounge Design Kft. és a Visual Europe Zrt. Ezekről írta meg a G7, hogy 2017 óta összesen 92 milliárd forint osztalékot fialtak – és ugyan nem mindenhol egyedüli tulajdonos Balásy, a zömét valószínűleg ő tehette zsebre.

• A legnagyobb darab a New Land Media Kft. több mint 21 milliárdos saját vagyonnal, mely 2024-ben 84 milliárd forint bevételt mutatott ki, adózott eredménye pedig megközelítette a 9 milliárd forintot. Ez a cég öt év alatt egymagában 391 milliárd árbevételt és 33 milliárd forint nyereséget hozott össze. A Balásy-cégek által közbeszerzéseken elnyert több mint 1100 milliárd forint jelentős része tehát ezen a cégen folyt keresztül.
• Fénysebességgel nőtt a Lounge Event Kft. is, amelyik 2020-ban még csak 10 milliárdos árbevételt könyvelt el, 2024-ben pedig már 94 milliárdnál tartott, és a nyeresége addigra meghaladta a 9,8 milliárd forintot. Öt év alatt összesen 268 milliárd folyt keresztül ezen a cégen, és mintegy 30 milliárd össznyereség jött össze.
• A rendezvénytechnikai cég, a Visual Europe Zrt. – és a köré szerveződő csoport – vagyona 7,8 milliárd volt 2024 végén, a bevétele mintegy 11,4 milliárd, a nyeresége pedig 3,5 milliárd körül alakult. Szakmai körökben azt állítják, hogy a Visual Europe Zrt. Magyarországon páratlan eszközparkkal rendelkezik a rendezvényszervezés területén. A cég milliárdos értékű színpadi és világosítástechnikát, LED-falakat szerzett be, miután a legfoglalkoztatottabb cégnek számítottak az országban. Igaz, a piaci helyzetüket nem a szolgáltatásaik kiváló ár/érték arányának köszönhették, hanem annak, hogy az állami tulajdonban lévő rendezvényközpontokban „kötelezően választandó” volt a cég, pedig a minőségre akkor sem volt panasz, ha a megrendelő sokkal olcsóbb vagy számára megfelelőbb vállalkozással szeretett volna együtt dolgozni. A több leányvállalatot is magába olvasztó cég dinamikus növekedést tervezett 2025-re, az üzleti tervben 18 milliárd forint bevétellel számoltak. Fő tulajdonosa a New Land Media Kft., a Lounge Event Kft. és a BTND Bizalmi Vagyonkezelő Kft. 10-10 szavazattal rendelkezik a cégben a legutóbbi, márciusi cégbírósági dokumentum alapján. A bizalmi vagyonkezelő Botond Szabolcs érdekeltsége, őt a Visual Europe Group társtulajdonos-vezérigazgatójaként, a turizmus meghatározó szereplőjeként emlegetik. A Visual Europe alapításakor még egészen más volt a felállás: a miniszterelnök kötélbarátja, Garancsi István Garangold Kockázati Tőkealapja jegyezte az alaptőke 75 százalékát, és biztosította az indulótőkét, a 2015-ös cégbírósági dokumentum szerint néhány napon belül csaknem másfél millió eurót helyezett el az eredménytartalékba. Később változott a helyzet a Garancsi-féle Garangold Investment Befektető Zrt. képviselte tőkealap helyébe a Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekkörébe tartozó Grand Private Equity Zrt. képviselte Gran II Kockázati Tőkealap lépett. Balásy New Land Mediája csak 2020-ban érkezett a piacot azóta letaroló cégbe.

Az említett, főként médiás cégek az aktuális adatok szerint több mint 550 főt foglalkoztatnak. Balásy más érdekeltségei, a tanácsadó, mezőgazdasági, illetve ingatlanos vállalkozásai a vagyont és a foglalkoztatottak számát tekintve is elhanyagolhatók, bár az interjú végén arra utalt, hogy a jövőben talán a mezőgazdasággal foglalkozik majd komolyabban.

The post Tökélyre vitték a haszonmaximálást, most teljes a bizonytalanság a Balásy-birodalomban first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu