A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott honvédelmi miniszteri beszéd körüli botránynak nem prognosztizál nagyon magas pontszámot a szubjektív mérési skáláján Török Gábor.
A politológus Facebook-oldalán közzétett gyorselemzése szerint a politikai botrányok „nem vagy-vagy elven működnek, azaz nem azt kell kérdezni velük kapcsolatban, hogy na akkor most rombolnak vagy sem. Sokkal hasznosabb, ha a botrányokat egy speciális Richter-skálán képzeljük el”, mint Gulyás Gergely, aki a „lepkefingtól” az „atombombáig” terjedő botrányhatásról beszélt.
Török szerint nagyon ritka az olyan botrány, amely azonnali és közvetlen reakciót vált ki, azaz a hatása rögtön kimutatható a közvélemény-kutatásokban, erre még igazán az őszödi beszéd sem volt képes, bár az kétségtelenül elég ütős volt.
- a honvédelmi miniszter kétségtelenül ismertebb, felépítettebb szereplő, mint Kollár Kinga ellenzéki EP-képviselő volt, akinek a mondataira az elmúlt hetekben komplett kampányt épített a Tisza Párt ellen a kormányoldal,
- a téma pedig egyértelműen az Orbán-kormány „szíve közepe”, ugyanakkor a megfogalmazás messze nem annyira védhetetlen, mint a „hazudtunk reggel, éjjel meg este”.
A politológus szerint a Szalay-Bobrovniczky-beszéd erejét a botrányskálán egyértelműen az ügy utókezelése, keretezése jelöli majd ki.
Ismerve mindkét oldal politikai kommunikációs képességeit és az ebben az ügyben védekezni kényszerülő oldal médiarendszerét, nagyon magas számot a skálán ezen a ponton biztos nem prognosztizálnék
– írta Török Gábor.
The post Török Gábor: Az utókezelés befolyásolja, hogy a honvédelmi miniszter beszéde hova jut a botrányskálán first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
