A magyar lakosság zöme az uniós átlagnál drámaibb élethelyzetben van a minőségi táplálkozás tekintetében, ezen belül minden harmadik, szegénységi küszöb alatt élő magyarnak szinte csak üres kenyér jut – írja vasárnapi cikkében az Economx.
A portál az Eurostat legfrissebb adatait elemezve azt írja, hogy tavaly az Európai Unió összlakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst vagy halat fogyasszon, vagy épp ezek vegetáriánus megfelelőjét tartalmazó étkezést tudjon tető alá hozni. Ez az arány 1 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2023-ban mért 9,5 százalékos arány; vagyis a trend apró javulást mutat.
Más a helyzet a szegénységi küszöb alatt élők esetében. (Magyarországon 2022-ben ez a jövedelmi szint egy felnőttre vetítve 145 ezer forintot, míg egy két felnőttből és két gyermekből álló háztartásban 305 ezer forintot jelentett.) Az EU statisztikai hivatalának mérése szerint a szegénység kockázatának kitettek körében a minőségi táplálkozás hiányának a százalékos aránya jelentősen magasabbra, 19,4 százalékra szökött, mint a szegénység veszélye által nem fenyegetetteknél, itt ugyanis ez 6,4 százalékot jelent.
Tagállami szinten a szegénység kockázatának kitett, rendes étkezésre nem képes személyek legmagasabb arányát Szlovákiában regisztrálták (39,8 százalék), őket követi Bulgária (37,7 százalék) és szorosan ezután Magyarország következik 37,3 százalékkal
– írja az Economx.
A súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés arányának kiszámításához a háztartások szintjén vizsgált tételek között az egyik tényező, hogy egy személy megengedhet-e magának valamiféle húst, halat vagy azzal egyenértékű vegetáriánus ételt minden második nap. Körükben a legalacsonyabb arányt Cipruson (3,5 százalék), Írországban és Portugáliában mérték (mindkettő 5,1 százalék) 2024-ben.
Magyarország így az EU viszonylatában alulról a harmadik helyre szorult,
ha azt nézzük, mennyien nem engedhetik meg maguknak, hogy minden második nap halat, csirkét, vagy egyéb húsból készült ételt ehessenek a szegénység rizikójának kitettek körében.
A teljes társadalmat vizsgálva azt látni, hogy az utolsó előtti lett hazánk a maga 15,5 százalékával, miközben az EU átlagában 8,5 százalékot tesz ki az érintettek aránya, akiknek nem futja rendszeresen a minőségi étkezésre – írja az Economx.
Az egy évvel ezelőtti helyzetről szóló elemzésünk itt olvasható:
The post Továbbra is jócskán le vagyunk maradva Európától a minőségi étkezésben first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
