Valószínűleg az olvasók nagy része találkozott már olyannal, akinek a testén sztóma van. Persze ez sok esetben kívülről nem is látszik, hiszen a sztómának nevezett mesterséges testnyílás legtöbbször a ruha által eltakart részen található. Emiatt az érintettek jelentős része nem is akarja (vagy meri) felvállalni ezt a külvilág felé.
A sztóma magyarul szájadékot jelent. Sok fajtája létezik, gyakorlatilag minden üreges szervet ki lehet a testfelszínre szájaztatni: a belet, a légcsövet vagy a húgyúti szerveket is. A legismertebbek a vékony- és vastagbélsztómák, ahol a bélnek egy szakaszát szájaztatjuk ki a hasfalra, ahonnan a béltartalom egy, a bőrfelszínre jól tapadó zsákba távozik
– mondta el a 24.hu-nak Dr. Bánky Balázs kolorektális sebész szakorvos, akivel a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján beszélgettünk.
A sztóma fajtái:
- a levegő beáramlásának biztosítása: tracheosztóma,
- a táplálkozás biztosítása: gasztrosztóma, jejunosztóma,
- a székletürülés biztosítása: colosztóma, ileosztóma,
- a vizeletürülés biztosítása: urosztóma. (Forrás: Sztómásként Egyesület, sztomaskent.hu)
A sztómaképzés leggyakoribb oka a vastagbéldaganat. Magát az alapbetegséget teljes biztonsággal elkerülni nem lehet, de természetesen nem szükséges minden vastagbél-daganatos betegnél sztómát kialakítani. A sztómaképzéshez vezető másik leggyakoribb ok a gyulladásos bélbetegség, melynek két alapvető fajtája ismert: a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa. Az ebben a betegségben szenvedők jelentős része előbb-utóbb műtéti beavatkozást igényel, az esetek egy részében átmeneti vagy végleges sztóma kialakítással. A sztóma létrehozása mindig kényszerhelyzet, csak akkor hozzuk létre, ha nincs más lehetőség. Tízből nyolc esetben a sztóma csak ideiglenes. Legjobb esetben csupán néhány hétig, átlagosan pedig két–három hónapig kell együtt élnie vele a betegnek
– magyarázza a sebészorvos. Hozzáteszi: „Az a feladat, hogy ahol lehet, megelőzzük, ahol lehet, átmenetivé tegyük, ahol pedig tartósan kell a sztómával élni, ott jó életminőséget biztosítsunk.”
„Az első és legfontosabb, hogy észrevegyenek” – ezzel indokolja a 49 éves, ápoló-adminisztrátorként dolgozó, 11 éves kora óta ileosztómával (tehát vékonybél-kivezetés mesterséges testnyílással) élő, hajdúnánási Gáspár Erika a 2024 januárjában alakult Sztómásként Egyesület elnöke a civil szervezet létrehozását. Hozzáteszi: a legtöbb sztómás nem akarja ezt az állapotot nyíltan felvállalni.
The post „Úgy vagyunk szocializálva, hogy a székletről hallgatunk” – tabuk nélkül beszélgettünk sztómával élőkkel first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
