„Az orosz mintára készült jogszabálytervezet számos olyan szubjektív elemet tartalmaz, mely az alkalmazás során súlyos károkat okozhat a közéletben, ellehetetlenítheti olyan szervezetek munkáját, melyeket a kormány befolyásoló szervezetnek minősít” – állapítja meg az Ügyvédkör, azaz az Ügyvédek Országos Szakmai Egyesülete arról a törvényjavaslatról, amely listázná és keményen büntetné – például az 1 százalékos felajánlások kedvezményezettjei közül is kizárná – a külföldi támogatást elfogadó civil szervezeteket és médiumokat.

A minősítésre a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogosult, és a kormány dönt az ügyben. Kiemelik, hogy ha egy szervezetet a kormány döntése alapján befolyásoló szervezetnek minősítenek, azt jegyzékbe veszik, a vezető tisztségviselőit, alapítóit és felügyelőbizottsági tagjait kiemelt közszereplőnek minősítik, és vagyonnyilatkozat tételére kötelezik. Ez lényegesen kiterjeszti a kiemelt közszereplői kört, és ellehetetleníti az érintett alapítványok, egyesületek és gazdasági társaságok irányítóinak a magán- és üzleti életét, illetve súlyosan sérti az érintettek alapvető jogait. „Vajon ki fog a továbbiakban irányító szerepet vállalni ezekben a szervezetekben?” – teszik fel a kérdést.

A támogatóktól megkövetelt, két tanúval vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, teljes bizonyító erejű okirat benyújtása teljesíthetetlen feltétel, és mivel a jogszabálytervezet értékhatárt nem nevesít, minden, e szervezeteknek adott támogatásra értendő kitétel. A támogatások nyomon követése kapcsán a jogszabály szinte teljes felügyeletet ír elő a pénzintézeteknek, amiről értesíteniük kell a NAV-ot. Mivel a pénzintézetek nem tudják majd eldönteni, hogy mely fizetési művelet eshet engedélykötelesség alá, várhatóan mindent jelenteni fognak a NAV-nak. A NAV definiálatlan szempontok szerint dönt a tranzakció engedélyezéséről, vizsgálatáról, amely akár hat hónapig is eltarthat.

Kimondhatjuk tehát, hogy a befolyásoló szervezetek gazdasági tevékenysége bármikor, szinte szabályozatlanul akadályozható vagy akár meg is szüntethető. Álláspontunk szerint a jogszabálytervezet nincs összhangban az Alaptörvénnyel és számos egyéb, a szervezetekre vonatkozó jogszabállyal

– írják.

A helyszíni ellenőrzés, a közigazgatási eljárástól eltérően, a Btk.-ból ismert kutatást, motozást, lefoglalást jelenti a tervezet értelmében. A helyszíni ellenőrzés bárhol végezhető, ahol bizonyíték lelhető fel. Ebből következően

autókat, lakásokat, irodákat kutathatnak át és iratokat, számítógépeket, telefonokat vizsgálhatnak meg.

Az Ügyvédkör azt is hangsúlyozza: a kormány döntése ellen nincs jogorvoslat. Kizárólag a NAV határozataival szemben fordulhatnak az érintettek közvetlenül a Kúriához (és nem a megszokott közigazgatási bíróságokhoz). A jogorvoslat keretében a Kúria a NAV döntését nem változtathatja meg, legfeljebb megsemmisítheti.

A Kúria mint a legfőbb igazságszolgáltatási szerv közvetlen bevonása önmagában is atipikus, a döntés megváltoztatásának kizárása pedig egyenesen példátlan. Utalunk itt elsősorban arra, hogy a kormány számos érzékeny döntési területet helyezett a Kúria kezébe, aminek elsődleges oka lehet, hogy megfossza az alsóbb fokú bíróságokat a független döntéshozataltól és az Európai Unió Bíróságához való fordulás lehetőségétől. A tervezet ezen fordulata súlyosan sérti a személyek hatékony jogorvoslathoz való jogát

– állapítja meg az Ügyvédkör.

The post Ügyvédkör: orosz mintára lehetetleníthetnek el szervezeteket first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu