Első pillanatra meglepő adok-kapok kerekedett Donald Trump amerikai elnök és XIV. Leó pápa között nagyjából húsvét óta. A jóval politikusabb Ferenc pápával szemben kifejezetten csendes és szelíd egyházfőnek bizonyult XIV. Leótól sem áll távol, hogy az elesettek megsegítését, a világ konfliktusainak befejezését szorgalmazza. Felszólalt Trump bevándorló-ellenes razziái ellen is, később pedig – még ha nem is mondta ki a nevét – egészen konkrétan Trumpnak üzent, miután az amerikai elnök a perzsa civilizáció kiirtásával fenyegetett:

Ma, mint mindannyian tudjuk, elhangzott ez a fenyegetés is Irán egész népe ellen, és ez valóban elfogadhatatlan.

Másnap Pietro Parolin bíboros, pápai államtitkár egy rendkívüli sajttájékoztató keretében igyekezett tompítani a megszólalás élét, és azt mondta, XIV. Leó nem az amerikai elnök, hanem a „pusztító retorika” ellen emelt szót, erkölcsi álláspontjuk része volt ez korábban is. Ez nem hatotta meg a Fehér Házat, lemondták a másnapra, április 9-re tervezett diplomáciai vacsorát a vatikáni küldöttséggel, a külügyminisztérium pedig hivatalos diplomáciai jegyzékben szólította fel a Szentszéket, hogy ne avatkozzon be az USA nemzetbiztonsági kérdéseibe.

Pénteken a katolikus egyház feje, nem mellesleg az első amerikai születésű pápa újabb üzenetet osztott meg, amiben megint Trump, és annak védelmi minisztere, Pete Hegseth, kijelentéseire reagált. Az amerikai politikai vezetők például az egyik lelőtt amerikai vadászgép pilótáját Jézus Krisztushoz hasonlították, és többször kijelentették, hogy Isten munkáját végzik be Iránban, illetve azzal érveltek, hogy Isten védelmet adott az amerikai csapatoknak.

Isten nem áld meg semmilyen konfliktust. Aki Krisztus, a Béke Fejedelmének tanítványa, soha nem áll azok oldalán, akik egykor kardot forgattak, ma bombákat dobnak

– jelentette ki XIV. Leó pápa, aki szerint Jézussal nem lehet egy háborút sem igazolni. Mire Trump saját közösségi oldalán a Truth Socialön úgy reagált vasárnap: „Leó pápa a bűnözés terén gyenge, és szörnyű a külpolitika szempontjából”. Majd azzal folytatta, hogy „nem akarok egy olyan pápát”, aki szerint

• az iráni atomfegyverek rendben vannak,
• aki szerint „szörnyű, hogy Amerika megtámadta Venezuelát”,
• és aki kritizálja az Egyesült Államok elnökét.

„Leónak hálásnak kellene lennie … össze kellene szednie magát, használnia kellene a józan eszét,” – közölte Donald Trump, aki szerint ha ő nem lenne a Fehér Házban, honfitársát sem választják meg pápának. Az amerikai elnök beszélt arról is, hogy XIV. Leó a radikális baloldali politikai érdekek kiszolgálója, végül közzétett egy mesterséges intelligencia által generált képet is, amelyen egy erős fényben ábrázolt Messiásként tetszeleg, fény árad a kezeiből is, amelyek egyikét egy beteg homlokára teszi (mellette imádkozó emberek, a háttérben a Szabadság-szobor, tűzijáték, egy vadászgép és sasok láthatók), miközben a ruházata is Jézus Krisztust idézi.

Mire jó ez?

Feledy Botond brüsszeli külpolitikai elemző szerint a konfliktus egyik oka lehet Trump részéről, hogy így ő határozhatja meg, miről szólnak a hírek, nem foglalkoznak például a benzinárral. Ugyanakkor stratégiailag is fontos neki ez, mert „XIV. Leó következetes kritikája legitimációs kihívás a MAGA számára, így minden alkalmat megragadnak arra, hogy Leót személyében és üzenetében delegitimizálják”.

A külpolitikai szakértő úgy véli, ez igaz abban az esetben is, ha csak az iráni háborút vesszük górcső alá:

naív békegalambnak állítják be a pápát, és a politikai mezőbe húzzák be a morális üzenetet, ahol Trump aztán lubickolhat és erősebbnek tüntetheti fel magát nála – legalábbis a saját táborának egy része előtt.

Feledy szerint Leó pápának több szempontból sem maradt választása, minthogy beleálljon a trumpi provokációba. Három okot említett a külügyi szakértő:

• „megmutatni, hogy akkor is a vatikáni önállóságot és a pápai autonómiát védi, ha egykori hazájának elnöke kritizálja;
• Ferenchez hasonlóan XIV. Leó már korábban is az amerikai ultrakonzervatív körökkel vívott csatákat;
• Leó következetes a béke-narratívában, ami azt jelenti, hogy beavatásától a húsvéti beszédéig ez egy fontos dogmatikai-morális vonal, amelyet visz a pápaságában, így az iráni háború kritikája elkerülhetetlen számára.”

Ki jöhet ki jól ebből?

A nyugati lapok arról írnak, a katolikus egyház az elmúlt időszakban a zaklatási botrányai miatt morális válságba került, vagy legalábbis megkérdőjeleződött a morális tekintélye, de egy olyan zűrzavaros világban, mint a mai, a békére, a párbeszédre és a hagyományos keresztény tanokra való hivatkozás visszaépítheti az erodálódott erkölcsi szerepet.

XIV. Leó helyzete azért is jobb, mint az amerikai elnöké, mert egy katolikus számára egy politikai vezetővel való egyet nem értés természetes, de a pápa által betöltött szerepet kritikával illetni – főként olyan fokúval, ahogy azt Trump az utóbbi hetekben tette – nem szokás, még ha erre volt az utóbbi években Magyarországon is kormányzati és kormányközeli példa.

Feledy ezzel kapcsolatban úgy gondolja, Leó egyik célja, hogy „elvégezze az egyház morális lecövekelését az új geopolitikai csataterekhez képest”.

A külpolitikai szakértő ugyanakkor úgy véli, „hogy – a kommunikációs csatákhoz hasonlóan – itt is mindenki győztesnek hordetheti magát a saját tábora előtt”. – XIV. Leónak többet hozhat egy stabil, következetes kommunikáció, mivel a nemzetközi közéletnek új szereplőjének számít, egyelőre egy kevésbé erős arcéllel, tehát jobban ki tudja ezt használni. Ezzel szemben Trumpnak ez egy ujjgyakorlat a sok közül, a rutinja része, a mennyiségre megy, nem minőségre, amikor a flood-the-space kommunikációs technikát használja, és ebben most épp a pápát is – mondta.

A „csata” kettejük között azon dőlhet el, ki tudja saját térfelére ráncigálni a másikat.

Trump a politikai mezőben vívja a csatáit, és oda rángatja be nem-politikus ellenfeleit; míg a pápa a morális mezőben áll szemben a trumpi narratívákkal

– nyilatkozta lapuknak Feledy Botond.

Nem úgy tűnik azonban, hogy Trump abbahagyni tervezi a Leó pápa elleni hadjáratát, legutóbb azt írta közösségi oldalán: „Meg tudná valaki mondani Leó pápának, hogy Irán legalább 42 000 ártatlan, teljesen fegyvertelen tüntetőt ölt meg az elmúlt két hónapban”.

A republikánusokat is megosztja a vita

Nem ez az első összetűzése az amerikai elnöknek a Vatikánnal: 2025-ben, a Ferenc halála utáni pápaválasztáskor egy olyan képet osztott meg, amely pápaként ábrázolja. Az a felvétel még mindig elérhető a közösségi oldalakon, nem úgy, mint a jézusi, azt – ritka alkalmak egyikeként – törölte. (Mike Johnson, a képviselőház republikánus és hithű katolikus elnöke újságíróknak elmondta, ő kérte Trumpot, hogy tegye ezt meg.)

Ez vélhetően azért is történt, mert saját támogatói bázisának kulcsfontosságú része, a vallásos jobboldal is kritizálta. A republikánus párt ifjúsági tanácsadó testületének társelnöke, Brilyn Hollyhand azt írta a képről, „égbekiáltó istenkáromlás, a hit nem kellék”, a Trump gyűlésein gyakran megjelenő, a transznemű sportolók ismert kritikusa, Riley Gaines pedig értetlenségének adott hangot:

Tényleg ezt gondolja? 1) egy kis alázat nem ártana, 2) Istent nem lehet kigúnyolni.

Trump a poszt törlése után azzal állt elő, hogy félreértés történt, orvosként ábrázolta őt a kép: „Orvosként nekem kellene jobbá tennem az embereket, és én jobbá is teszem őket”.

XIV. Leó pápát sem tántorította el az elnök, és a hét elején újságíróknak arról beszélt: „Továbbra is hangosan fel fogok szólalni a háború ellen. A béke, a párbeszéd és az államok közötti többoldalú kapcsolatok előmozdítására törekszem (…) Isten szívét széttépik a háborúk, az erőszak, az igazságtalanság és a hazugságok.” Arról is nyilatkozott, nem akar politikai szereplővé válni, vagy tárgyalni az amerikai elnökkel,

Nem akarok vitába bocsátkozni vele. Nem hiszem, hogy az evangéliumi üzenettel úgy kellene visszaélni, ahogy egyesek teszik.

Kiszélesedett konfliktus

A Trumppal egyébként kifejezetten jó kapcsolatot ápoló Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kijelentette: „Elfogadhatatlannak tartom Trump elnök Szentatyához intézett szavait. Helyes és normális, hogy békére szólít fel, és elítéli a háború minden formáját”. Az amerikai elnök – aki korábban még „fantasztikus embernek, nagyszerű vezetőnek” jellemezte az olasz politikust – a Corriere della Serának erre úgy azt mondta Meloniról, hogy „azt hittem bátor, de tévedtem vele kapcsolatban”, „ő az, aki elfogadhatatlan”.

A France 24 által megkérdezett szakértő szerint kérdéses, hogy Trump a pápa támadásával átlépte-e a vörös vonalat, ami különösen fontos kérdés most, hogy idén félidős választásokat tartanak. 2024-ben a keresztény – beleértve a választók úgy egyötödét adó katolikusokat is – szavazók jelentős többsége Trump mellett volt, a jelenlegi elnök – aki vallását nem gyakorló keresztényként jellemzi magát – politikai bázisának kritikus részét képezik.

Kabinetjének legalább nyolc tagja katolikus, köztük a pár éve, felnőttként megtért JD Vance alelnök – aki a hithez vezető útjáról könyvet tervez kiadni –, és Marco Rubio külügyminiszter. Vance a Fox Newsnak adott nyilatkozatának próbálta bagatelizálni Trump MI-fotóját, az szerinte csak egy vicc volt, „sokan nem értették az elnök humorát ebben az esetben”, szerinte az alkalmankénti véleménykülönbségek természetesek, és azt mondta,

jobb lenne, ha a Vatikán az erkölcsi kérdésekre összpontosítana,

a politikát pedig hagyja, hogy az amerikai elnök diktálja.

XIV. Leó egyébként az NBC News márciusi felmérése szerint jóval népszerűbb az Egyesült Államokban, mint Trump, a regisztrált szavazók körében 34 százalékpontos nettó pozitív értékeléssel, szemben az elnök 12 százalékpontos nettó negatív értékelésével.

The post Új ellenséget talált magának Trump: Isten földi helytartóját first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu