2025. július 18-án zárult le Tuvalun az ausztráliai klímavízumok iránti nevezés első köre. A világtörténelemben egyedülálló beutazási engedélyért a csendes-óceáni szigetország lakosságának több mint 80 százaléka jelentkezett, az első éves fordulóban töredéküket tudják majd fogadni.

A tömeges vándorlás mindig is történetünk része volt, már a Homo sapiens előtti fajok is óriási távolságokat tettek meg, a migráció hátterében pedig gyakran éppen környezeti tényezők, így természetes klimatikus átalakulások álltak. Az ilyen típusú áttelepülések sokszor súlyos társadalmi következményekkel jártak, nem egy esetben egész civilizációkat söpörtek el.

Nem kérdés, hogy jelenleg is a tömeges migráció korát éljük, az egyik fő mozgatórugó pedig ugyanúgy az éghajlatváltozás. Az aszályok elhúzódása, a hőterhelés fokozódása, a tengerszint emelkedése és egyéb tényezők miatt egyre több terület válik kedvezőtlenné, ezért tömegek kerekednek fel, általában a szegényebb régiókból.

A bevándorlás már most sok országra nagy nyomást helyez, és a probléma egyre súlyosbodni fog. A folyamat több szempontból is példátlannak tekinthető:

• az ok ezúttal az emberi tevékenységre visszavezethető klímaváltozás;
• a Föld populációja sosem volt még ilyen magas;
• a globalizáció következtében pedig a migráció a világ túlsó, közvetlenül nem érintett felén is érzékeltetheti hatásait.

A veszélyekre régóta figyelmeztetnek a szakemberek, érdemi lépések ugyanakkor eddig nem történtek. Ilyen körülmények között mindenképp példamutatónak tekinthető, hogy

Ausztrália lényegében egy egész, az éghajlati átalakulás miatt ellehetetlenülő nemzet befogadását vállalta.

Érdemes persze gyorsan hozzátenni: a világ negyedik legkisebb országáról van szó, a megállapodás pedig Canberra számára is jelentős előnyöket biztosít.

Az egyik legnagyobb vesztes

A négy szigetből, öt atollból és további zátonyokból álló Tuvalu térsége évszázadokkal ezelőtt igazi földi paradicsom volt: a polinézek lakta izolált területet trópusi fauna, kristálytiszta víz és tengeri fajokban gazdag korallzátonyok jellemezték, mára azonban képe jelentősen átalakult:

• a túlhalászat és a szennyezés komoly terhet rak a környezetre;
• az ország mindössze 26 négyzetkilométeres, ám több mint 10 ezren lakják, így népsűrűsége viszonylag nagy, a magyarországi közel négyszerese;
• a régió kifejezetten szegény, importra és segélyekre szorul;
• a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés pedig különösen súlyos fenyegetést jelent errefelé.

Az Ausztrália és Hawaii között elhelyezkedő Tuvalu fővárosa Funafuti. Az ország a bolygó egyik legmélyebben fekvő országa, legmagasabb pontja csupán 4,5 méterrel a tengerszint felett található, átlagos magassága 2 méter.

Mivel az óceán teljesen körülöleli, gazdasági ereje pedig nincs igazán a védekezésre, a jelenség gyakorlatilag halálra ítéli az államot. Az előrejelzések alapján legkésőbb a század végére Tuvalu fizikailag teljesen megsemmisül, de már jóval korábban, akár 2050-re lakhatatlanná válhat.

A tenger a szigetek egyes részeit már mostanra elnyelte, a sós víz egyre inkább beszivárog a szigetekre, csökkentve az elve szűkös édesvízkészletet, illetve a mezőgazdaságra alkalmas területeket. Az erózió eközben folyamatosan rombol, ráadásul a viharkárok is súlyosabbá válnak.

Tuvalu egyértelműen az éghajlati átalakulás egyik legnagyobb vesztese,

egyben a klímaigazságtalanság szomorú példája: miközben a kis lélekszám és a fejletlenség következtében a kibocsátása elhanyagolható, tehát minimálisan járul hozzá a felmelegedéshez, a következmények egyik extrém elszenvedője. Esete nem egyedi, számos kis szigetország, köztük Kiribati van hasonló helyzetben.

Évi 280 ember

A problémát felismerve a helyi döntéshozók már több lehetséges megoldással is előálltak. 2022-ben például egy elsősorban figyelemfelkeltő akció keretében bejelentették: digitális másolatot készítenek az országról, mielőtt elveszne.

2023-ban aztán Ausztrália a gazdag, súlyosan szennyező országok között egyedülálló, a gesztuson jóval túlmutató felelősségvállalást tett, felajánlva, hogy befogadja a tuvalui klímamenekülteket, valamint támogatja helyi éghajlati védekezést, sőt természeti katasztrófa, járvány és katonai agresszió esetén is segítséget nyújt. A fejlett államok elsősorban pénzügyileg szokták segíteni a klímaigazságtalanság áldozatait, a támogatás mértéke ugyanakkor messze elmarad az elvárhatótól.

A két éve bejelentett, 2024-ben hatályba lépett megállapodás az első ilyen jellegű megegyezés a világon. A szerződés hivatalos neve ausztráliai–tuvalui falepili uniós egyezmény – a falepili helyi nyelven jó szomszédságra, törődésre, kölcsönös tiszteletre utal.

A kezdeményezés az első tervszerű migráció, amely egy egész nemzetet érint.

A vállalás értelmében Canberra évi 280 tuvaluit fogad be, az első klímavízumos körre való jelentkezés 2025. június 16-án vette kezdetét – írja a Live Science. Négy nap alatt már nagyjából 3000 ember, a lakosság több mint negyede regisztrált, az AFP szerint végül 8750-en neveztek, ami a populáció 82 százalékát teszi ki.

A részvételhez bizonyos előfeltételeknek kell megfelelni, az éves nyerteseket véletlenszerűen választják ki. A győztesek jogot kapnak az Ausztráliában való letelepedésre, munkavállalásra és tanulásra, miközben az állampolgárokkal megegyező egészségügyi ellátást és oktatást biztosítanak nekik. A szöveg nem tér ki az együttes elhelyezésre, de a két fél együttműködik a tervezéskor, ami mérsékelheti a közösség szétszóródását.

Fontos, hogy a beköltözéssel automatikus állampolgárság nem jár, ám az később igényelhetővé válik. A vízum nem kötelező jellegű, és a kiválasztottak bármikor visszatelepülhetnek.

Nevezni 18 év felett lehet, de családtagként kiskorúak is érkezhetnek. A pályázati díj 25 ausztrál dollár, azaz megközelítőleg 5500 forint.

Nem puszta szívjóság

A 2025-ös eredmények július végére várhatóak, az első betelepülők év végén érkezhetnek meg. A 280 fős korlátozást azért határozták meg, hogy a hirtelen, tömeges elköltözéssel ne hozzák még nehezebb gazdasági helyzetbe Tuvalut. Kísérleti, világviszonylatban példátlan rendszerről van szó, ezért az évek során valószínűleg finomodnak még a szabályok.

Amennyiben az évi keretet nem emelik érdemben, és a kiköltözők nem települnek vissza, tíz év múlva Tuvalu lakosságának 40 százaléka elhagyhatja a területet. Kérdés, hogy ez a tempó elegendő lesz-e a helyieknek.

Ezen a ponton érdemes hozzátenni: a Falepili Unió nem az ausztrál döntéshozók puszta szívjóságából született meg, hiszen a szövetségben Tuvalunak is vannak kötelezettségei. Canberra például beleszólási jogot kapott minden más, az ország által kötött nemzetközi védelmi egyezménybe, ami erősen sérti Funafuti szuverenitását, miközben növeli Ausztrália befolyását a térségben.

A megegyezést ezért egyes elemzők úgy értékelik, hogy azzal a gazdag, erős ország kihasználta a szegény, mozgástér nélkül maradt partner kiszolgáltatottságát.

Ami biztos: a kezdeményezés mérföldkőnek tekinthető, és könnyen precedenst teremthet. Lehetséges, hogy idővel más országok is tesznek hasonló vállalásokat, Canberra pedig maga is bővíti megállapodásait, potenciálisan szintén visszaélve más államok helyzetével.

Az ilyen irányú törekvéseket tovább erősítheti, hogy 2025 júliusában az ENSZ elsődleges bírói szerve, a hágai Nemzetközi Bíróság kimondta: az országok pert indíthatnak egymás ellen a globális felmelegedés miatt. A döntés hátterében egy szintén csendes-óceáni szigetállamról, Vanuaturól indított ügy áll.

Hogy a határozatnak a gyakorlatban milyen hatásai lesznek, az idővel kiderül, a döntés mindenesetre szimbolikus győzelmet jelent a klímaigazságtalanság által sújtott államoknak.

The post Új országba költöztetnének egy egész nemzetet first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu