Kizárólag védelmi, hadi vagy űr-, illetve légipari területen tapasztalt alapkezelők jelentkezését várta a Nemzeti Tőkeholding (NTH) egy idén áprilisban meghirdetett pályázatra. A kiírásban a Védelmi Ipari Magántőkealap további feltőkésítésére keresett jelöltet az állami tőkebefektetések koordinálására létrehozott csúcsszervezet, miközben az alap 50 milliárd forintos keretének kezelését is átadja. A főnyereményt a 4iG Nyrt mint anyavállalat által jegyzett 4iG Befektetési Kft. és a 4iG-vezér, Jászai Gellért által tulajdonolt iG TECH Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. vitte el. Más pályázóról nem tesznek említést.
A pályázat teljes, tekintélyes kerete a Védelmi Ipari Magántőkealap (VIMA) állami forrásaiból származik. Az alapot a korábban a Magyar Fejlesztési Bankhoz, jelenleg pedig az NTH-hoz tartozó Focus Ventures Zrt. nevű állami alapkezelő menedzseli. A Nagy Márton-féle nemzetgazdasági tárca alá tartozó tőkeholding tavaly a VIMA 100 százalékos befektetője lett, ezzel a magántőkealap 50 milliárd forint értékű befektetési jegyeinek tulajdonosává vált. Ez a vagyontömeg szolgált az említett pályázat fedezeteként.
Műholdak és kaszinók – galaxis útikalauz csókosoknak
Dicséretes, hogy ezúttal nyilvánosan keresett jelöltet forrásai kezelésére az NTH, hiszen volt már ennek az ellenkezőjére is példa, lásd a Baross Gábor Tőkeprogram egyes pilléreit, amelyek kapcsán a Transparency International Magyarország több adatigénylést indított, és első fokon már meg is nyert. Az áprilisi pályázatban megfogalmazott, hadászati és űripari befektetési tapasztalatokat előíró feltételeknek ugyanakkor az állami szervezeteket nem számítva nehezen tudott volna a nyertes alapkezelőn kívül bárki más megfelelni. Vagyis
a kiírás erősen versenykorlátozónak mondható.
A nyertes iG TECH Capital korábban mindössze egyetlen alapot menedzselt, a Herius-1 nevű magántőkealapot, amelyet az Eximbank szintén állami forrásaival pumpáltak fel. Az Eximbank beszámolójának tanúsága szerint 2024. december 31-éig 5,7 millió eurót (bő 2 milliárd forintot) fektetett a Herius-1 alapba, amelyben 99,7 százalékos részesedéssel bírt. Ez az összeg ugyanakkor nem éri el azt a 20 milliárd forintnyi kezelt vagyontömeget, amit pályázati feltételeként szintén megfogalmaz a kiíró a kiválasztásra kerülő alapkezelő felé. Így kérdés, hogy a további forrást mikor és honnan szerezte be a pályázat benyújtásáig az alapkezelő.
A tevékenységi területe azonban megfelel az elvárosoknak, hiszen 2021-es létrehozásakor a
Herius-1 Magántőkealap célja űr- és légiipari befektetések megvalósítása volt. Erre leginkább külföldön keresett lehetőségeket. Így például egy műholdak irányításával foglalkozó német startupba szállt be. Az Eximbank 2024-es beszámolójából az is kiderül, hogy társbefektetőként a Space Oddity Kft. tűnt fel az alap mögött. Ez a vállalkozás annak az Imperium Galactica Vagyonkezelő Alapítványnak a tulajdonában áll, melynek képviselői a kormányközeli megbízásokban bővelkedő Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda alapítói, illetve családtagjaik: a 4iG Nyrt. vezetőségéből ismert Sárhegyi István, a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja, Sárhegyi Zoltán, a Habony Árpád-féle médiacégek megalapításában közreműködő Bártfai Beatrix ügyvéd, valamint a szintén ügyvéd és családtag, Rábely Balázs.
Az alapkezelő korábbi elnevezését, a Herius Capital Zrt. nevét viselő weboldalon ugyanakkor most éppen nem a szakmai tapasztalataival büszkélkedik a vállalkozás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvántartásában is közzétételi felületként szereplő, valamint az Európai Unió Űrügynökségének befektetési lehetőségeket listázó portálján feltüntetett oldal ugyanis cseppet sem űripari, netán katonai tartalmakat mutat, hanem egy kaszinós alkalmazás reklámját hirdeti. Mindez idehaza a védelmi területért felelős miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi befektetéseire tekintettel kap csak igazán különös színezetet.
Ki pénzel kit?
A pályázat eredményeként az NTH által kiválasztott alapkezelő, vagyis az iG TECH Capital átvehette az alap kezelését, és a 4iG Befektetési Kft.-vel közösen vállalják magánforrás bevonását. A magánbefektetés összege minimum 500 millió forint, de legfeljebb 5 milliárd forint lehet alapesetben. Ezért cserébe az alapkezelő a szokásos, 1 százalékos alapkezelői díj mellett
20 százalékos hozam illeti meg a befektetések sikerdíjaként az alap zárásakor, derül ki a pályázatból.
A pályázat április végi lezárását követően felpörögtek az események, sőt az érintettek láthatólag már ezt megelőzően felkészültek az esetleges győzelemre. A nyertes páros egyik tagját, a társbefektetőnek kikiáltott 4iG Befektetési Kft.-t néhány nappal a pályázat kiírása előtt, 2025. március 24-én jegyezte be a cégbíróság. Az iG TECH Capital számára pedig az MNB már április 24-én regisztrálta azt az iG TECH III nevű magántőkealapot, amelybe június végén beolvadt az 50 milliárd forintos vagyontömeget képviselő Védelmi Ipari Magántőkealap. Az utóbbi fordulat az MNB határozatából derül ki.
Mindezek a fejlemények különösen a közelmúltban bekövetkezett, jelentős hadiipari átrendeződés tükrében érdekesek. Június közepén ugyanis a nemzetgazdasági tárca és a 4iG-csoport közleményben jelentette be, hogy a magyar állami hadiipari szereplőket tömörítő N7 Holding Zrt. előzetes megállapodást írt alá a 4iG-csoport egyik, 2024-ben alapított cégével, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák (4iG SDT) Zrt.-vel. A paktum értelmében az N7 Holdinghoz tartozó kilenc hadipari vállalatban birtokolt állami részesedések többségét a kormány külön cégbe szervezné ki, és a 4iG ennek a cégnek a többségét venné meg, miáltal a most még teljesen vagy részben állami tulajdonban lévő védelmi ipari vállalatok túlnyomórészt magántulajdonba kerülnének. Az érintett társaságok összesített értékét 74,5–82,8 milliárd forintra becsülték.
Az azonban akkor nem derült ki, hogy a 4iG kiválasztása nyilvános pályázat útján történt-e, vagy ha nem, akkor miként, milyen kivételnek köszönhetően nyerhette el versenyeztetés nélkül a 4iG-csoport érdekeltsége a felvásárlás jogát, ezért a Transparency International Magyarország közérdekűadat-igényléssel fordult az érintettekhez. Érdemi válaszok hiányában pedig pert indított az adatokért. Annyi már kiderült, hogy
az állami tulajdonú N7 Holdinghoz tartozó cégeket sem az N7 Holding, sem a kormány nem tekinti állami tulajdonnak, ami legalábbis kreatív jogértelmezésre utal.
A 4iG Nyrt. augusztus 5-én friss bejelentéssel rukkolt elő, mely arra enged következtetni, hogy az NTH pályázata és az állami védelmi cégek magánosítása nagyon is összefügg. A vállalat ugyanis arról adott hírt, hogy leánycége, a 4iG SDT két lepésben jelentős, összesen 96 milliárd forint értékű tőkebevonást eszközöl légi- és/vagy űripari beruházások, valamint a magyar védelmi iparhoz kötődő iparágakban megvalósításra kerülő projektek finanszírozására.
A tőkebevonásra két magántőkealap segítségével kerül sor.
- Az egyik éppen az iG TECH III, amelybe beolvadt az NTH 50 milliárd forintja.
- A másik egy friss alap, az iG TECH II, amelyről egyelőre kevés hivatalos információ áll rendelkezésre. Ám az MNB és az értékpapír-információkat gyűjtő KELER Központi Értéktár adatainak tanúsága szerint annak a Herius-1 Magántőkealapnak az utódja, melyben az Eximbank és Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda alapítóinak érdekeltségei sürgölődtek.
Így tehát
tovább folytatódik a 4iG körüli, már a korábbi években is jelentős állami forrásokban részesült cégek feltőkésítése közpénzből, ami azt a célt szolgálhatja, hogy ilyen módon vásároljanak fel állami vállalatokat. Mindezt átláthatatlan hátterű és tulajdonosi szerkezetű magántőkealapokon keresztül teszik, ahol a magánbefektetők kilétét csak találgatni tudjuk.
A recept most is ugyanaz, csak a telekommunikációs és IT tér leuralása helyett a cél a haza védelme és a világűr meghódítása. A kérdés már csak az, hogy mit nyernek ezzel az adófizetők.
A cikk szerzője Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitika vezetője
The post Újabb 50 milliárd forintot pumpál az állam a 4iG-univerzumba first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
