A Magyar Közlönyben csak annyi jelent meg, hogy elutasították a felülvizsgálati kérelmet. Jóváhagyták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely megtagadta az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdés hitelesítését. A Kúria honlapján anonimizálva tették közzé a döntést, amely szerint az NVB csaknem napra pontosan egy éve tagadta meg ennek a tavaly március 14-én benyújtott kérdésnek a hitelesítését.
Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
A Nemzeti Választási Bizottság akkor – 8 igen, 7 nem szavazattal – döntött úgy, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jelenlegi elnöke, Totyik Tamás kérdését nem hitelesíti. Egyebek mellett a Kúria olyan döntéseire hivatkoztak, amelyek szerint sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választó nem tudja átlátni döntése érdemi következményeit. Az NVB szerint a tanulók heti óraszámának meghatározása mélyen tanügyi, oktatás-szakpolitikai, illetve finanszírozási kérdés is.
A kérdés pedig megtévesztő abban a tekintetben is, hogy látszólag annak eredménye kizárólag az, hogy csökken a tanulók óraszáma, azaz annak célja a diákok tehermentesítése, arra azonban nem világít rá, hogy ennek megvalósítása, vagyis a közoktatási rendszer ezen egy elemének a megváltoztatása számos más változást is generál, illetve szükségessé tesz.
A bizottság szerint a választó nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése következményeit, a kérdés érdemi megválaszolása csak szakmai, oktatásminőségi és hosszú távon munkaerőpiaci szempontok figyelembe vétele mellett történhet.
Totyik Tamás felülvizsgálati kérelmében az NVB-határozat megváltoztatását, a népszavazási kérdés hitelesítését kérte, mondván a testület döntése meghozatalakor jogszabálysértően járt el, tévesen mérlegelt. A PSZ-vezető szerint
- a kérdés az Alkotmánybíróság és a Kúria joggyakorlata alapján megfelel az egyértelműség követelményének,
- az NVB érvelése alapján lényegében nem tartható népszavazás olyan ügyben, aminek érdemi társadalmi kihatása van,
- ez nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényben is deklarált népszavazáshoz való politikai alapjogot.
A Kúria tavaly június 28-án az NVB-határozatát megváltoztatta, a népszavazási kérdést hitelesítette. Végzését viszont az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság döntése után a felülvizsgálati kérelmet ismét elbírálták, a Kúria november 22-én a népszavazási kérdést újra hitelesítette, ám az Alkotmánybíróság január 9-én azt ismét megsemmisítette.
Ezt követően a Kúria eljáró tanácsának a Kúria Semmisségi Tanácsa felhívta a figyelmét arra, hogy
- nem tartozik a bíróságok mérlegelési körébe, hogy érvényt szereznek-e az Alaptörvény 24. cikke (1) bekezdésében foglaltaknak,
- az Alkotmánybíróság döntése alapján nem vitatható, hogy a feltett kérdés alkotmányosan nem hitelesíthető, amit a megismételt eljárásban eljáró tanács köteles figyelembe venni.
A Kúria a fentiek figyelembevételével megállapította, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg az egyértelműségi követelménynek, a hitelesítés megtagadása az NVB részéről jogszerű volt. Totyik Tamásnak pedig tízezer forint eljárási illetéket kell majd fizetnie.
The post Újabb fordulat az oktatási népszavazás ügyében first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
