Németország történetében először fordult elő, hogy a Bundestag az első körben nem szavazta meg a leendő kormánykoalíció kancellárjelöltjét, Friedrich Merzet. A keddi, váratlan káosz után aztán megnyugvást hozott a második kör, amelyben megválasztották a kereszténydemokrata politikust. Enyhén szólva sem optimális kezdés, hiszen éppen a mögötte álló pártok képviselői közül tettek keresztbe többen is a kereszténydemokrata CDU elnökének.

De kik azok, akikben Merz megbízik – legalábbis kénytelen megbízni – kikből áll a csapata, kik azok a miniszterek, akik a következő négy évben meghatározzák a német politikát, sőt befolyásolják az Európai Unióét, valamint a német gazdaságnak meglehetősen kitett Magyarországét?

Miután kedden Merz kancellárrá vált, beiktatták minisztereit is, akik két (és fél) pártból kerülnek ki:

• a CDU-ból,
• a testvérpártjából, a csak Bajorországban jelen levő CSU-ból,
• valamint az eddig a kancellárt, Olaf Scholzot adó szociáldemokrata SPD-ből.

Angela Merkel 16 éves kormányzásából is ez a szövetség adta a parlamenti többséget 12 éven át, akkor még nagykoalíciónak nevezték az összeállásukat, mivel a két legnagyobb pártról volt szó. Ma már a szocdemek meggyengülése miatt pontosabb a pártok színei alapján fekete-piros koalíciónak nevezni ezt a formációt. A CDU/CSU tíz, az SPD hét minisztert ad az új kormányban.

Merz, a kancellár

Friedrich Merzről korábban már írtunk egy nagyobb portrét, ebben „segített” Michael Kretschmer, Szászország CDU-s miniszterelnöke is. 69 évesen ért el pályája csúcsára, de hosszú út vezetett ide, pedig már fiatalon is politikusnak készült. 17 éves kora óta tagja a CDU-nak, 34 évesen előbb az Európai Parlament tagja lett, majd később a Bundestagé, a német törvényhozás alsóházáé. Nagy tehetségnek tartották, már a párt frakcióvezetője volt, amikor szembe találta magát a 2000-es évek elején Merkellel, akivel a rivalizálásuk oda vezetett, hogy Merz otthagyta a politikai pályát, amíg Merkel be nem jelentette a visszavonulását. Ekkor sem ugrott azonnal a párt élére, csak a harmadik „Merkel-utód” lett, amivel megnyílt előtte a kancellárjelöltség.

Amíg Merkel vezette Németországot, Merz a privát szektorban dolgozott, sikeres jogi és lobbista karriert futott be különböző nagyvállalatoknál.

Az új kancellár céljai között szerepel a német gazdaság helyreállítása, az EU megerősítése (egyúttal a vezetői szerep visszavétele), a migráció elleni fellépés. Merkelnél konzervatívabb elvek vezérlik és – üzleti tapasztalataiból kifolyólag – pragmatikusnak számít.

Ez alapvetően jó hír lehetne Orbán Viktornak, mégsem az.

The post „Újra kinyújtjuk a kezünket Budapest felé” – üzeni az új német kormány, de a tagjai igencsak kritikusak Orbánnal first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu