A nyugdíj-szüneteltetéssel foglalkozott legfrissebb hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő. De mi is az a nyugdíjszünetelés, és kiket érinthet? Mint ismert, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint

• a közszolgálati típusú jogviszonyokban dolgozó nyugdíjasokat megillető illetmény és a nyugdíj egyidejűleg nem vehető föl, vagyis
• az érintett személy nyugdíja a közszolgálati típusú jogviszony tartama alatt szünetel.

Ennek megfelelően az öregségi nyugdíj folyósítását a törvény szerint az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától vagy öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas az alábbi jogviszonyokban dolgozik:

• közalkalmazottként,
• költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatottként,
• egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
• honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
• nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban,
• kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
• politikai szolgálati jogviszonyban,
• biztosi jogviszonyban,
• köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati viszonyban,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• ügyészségi szolgálati viszonyban,
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban,
• nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy
• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Vannak azonban kivételek is, vagyis olyan jogviszonyok, amelyekben dolgozva nem kell szüneteltetni a nyugdíjat. A fenti főszabály ellenére a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete alapján nem kell szüneteltetni a nyugdíját annak a közszolgának, akinek a jogviszonya

• szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
• köznevelési intézményben vagy
• szakképző intézményben

áll fenn.

Fontos még, hogy bár az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas egészségügyi dolgozó nyugdíját szüneteltetik, de részére a munkáltatója megigényelheti a nyugdíja mindenkori összegével megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést.

A nyugdíjhatóság az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az érintett bejelentése és a NAV adatközlése alapján hivatalból dönt.

Felvetődik a kérdés, hogy a nyugdíj szünetelése alatt a nyugdíjas státusz is szünetel-e? A válasz az, hogy a nyugdíjas státusz nem szünetel. Azért nem szünetel, mert az érintett közszolga a nyugdíja szünetelésének időtartama alatt is nyugdíjasnak minősül – írta Farkas András. Emiatt pedig a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és a nyugdíjjárulék alapját képező illetménye az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

Ennek oka az a két rendelkezés a nyugdíjtörvényben, amelyek szerint

• egyrészt a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe,
• másrészt az ilyen keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.

A nyugdíjas státuszára tekintettel viszont az érintett közszolga illetménye, jövedelme számára mentes a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alól, és a munkáltatója számára a kifizetés mentes a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. Vagyis csak a 15 százalékos szja-t kell levonni a jövedelmükből, mint minden nyugdíjas munkavállalónál.

Kitért arra is, hogy a nyugdíj csak akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, hogy közszolgálati típusú jogviszonya megszűnt. Vagyis a nyugdíj csak kérelemre folyósítható újból, a nyugdíjhatóság hivatalból nem kezdi meg a nyugdíj újbóli folyósítását. Az ismételten meginduló nyugdíjfolyósítás kezdő napja a jogviszony megszűnése hónapját követő hónap első napja. Ezért az érintett nyugdíjas közszolga törekedjék arra, hogy a jogviszonya egy adott hónap utolsó napján szűnjék meg, így másnaptól már folyósíthatják a részére a nyugdíját (egyébként jövedelem nélkül maradhat akár néhány hétig is).

Milyen összegű lesz a szünetelést követően folyósítani kezdett nyugdíj?

A nyugdíj újbóli folyósítása esetén a nyugdíjast a nyugdíja szüneteltetést megelőző összegének az időközi rendszeres (inflációs) nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg. A nyugdíjas közszolga által 2020. július 1-jét követően szerzett illetmény (ahogyan a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban szerzett kereset, jövedelem) járulékmentessé vált, így a keresetalapú nyugdíjemelés lehetősége megszűnt.

Farkas András szerint az újrafolyósítás kapcsán aggályos, hogy a törvény nem rendelkezik a szüneteltetés időtartama alatt minden nyugdíjasnak járó 13. havi nyugdíjak pótlólagos kifizetéséről. Az érintett közszolga a nyugdíj szünetelése időtartama alatt is nyugdíjasnak minősül, így, ha az ő részére pótlólagosan nem fizetik ki ezt a plusz ellátást, akkor fennáll a hátrányos megkülönböztetés kockázata.

Ideje lenne megszüntetni

Végül felvetette: vajon mi indokolja, hogy még mindig nem helyezték teljesen hatályon kívül a nyugdíjas közszolgákat érintő összes törvényi korlátozást (mindenekelőtt a közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának szüneteltetését), a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozattal együtt. Itt utalt arra, hogy korábbi elemzéseiben már többször kifejtette, a korlátozásokat célszerű lenne mielőbb teljesen megszüntetni, hiszen a magasan képzett közszolgák (a kormányzati és egyéb köztisztviselők mellett egyebek között a korábban közalkalmazottként, jelenleg köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozó tanárok, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó egészségügyi dolgozók) iránti igény egyre nő. Megemlítette még, hogy a versenyszférában teljesen korlátozásmentesen lehet a nyugdíj mellett dolgozni, ideje lenne a közszférában is megszüntetni az összes nehezítő körülményt.

Egy szeptember 5-i kormányrendelet alapján azok az egészségügyi dolgozók is megkapják a 30.000 forintos nyugdíjas utalványt, akiknek szünetel a nyugdíjuk – írta a hvg.hu. De úgy tűnik, csak ők, a többi szünetelő nem.

The post Újraszámítják-e a nyugdíjat szünetelés után? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu