„Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is” – olvastam nemrég újra Orwell 1984-ében. Nehéz nem párhuzamot találni a lidércnyomásszerű disztópia és a történelmet napi igényei szerint átfogalmazó kortárs politika között. Nemcsak arra gondolok, hogy az október 23-i, állami ünnepi műsor után az embernek az a benyomása támad, hogy a magyar forradalmat és szabadságharcot leverő tankokat nem is Moszkvából, hanem Brüsszelből küldték, hanem arra is, hogy az utóbbi években kérlelhetetlen békeharcossá avanzsált Orbán Viktor idén többször is azt hangoztatta, Magyarország önszántából nem lépett volna be a második világháborúba, de a hitleri Németország kényszerítette. Ön a Beugrás című, 2024-es könyvében ennek épp az ellenkezőjéről ír.
Olyannyira nem a németek kényszerítették bele Magyarországot a második világháborúba, hogy éppenséggel minden diplomáciai eszközzel szerették volna elkerülni az ország hadba lépését. Hitler ugyanis abból az egyébként téves feltételezésből indult ki, hogy ha a magyarok csatlakoznak az 1941 első felében tervezett hadjárathoz, akkor meg is kérik majd az árát. Tévedett, a magyar kormányzó ugyanis teljesen ingyen is hajlandó volt erre az őrületre.
Magyarország belépése a második világháborúba Horthy Miklós egyszemélyes felelőssége.
Kassa bombázása volt a casus belli. Június 26-án három repülőgép jelent meg az akkori magyar-szlovák határ, illetve a jelentősebb német katonai bázisnak otthont adó, szlovákiai Eperjes közelében fekvő magyar város fölött. Minimális károkat okoztak és mire magyar légvédelem felocsúdott, már el is tűntek, így azt sem sikerült megállapítani, szovjet gépek voltak-e egyáltalán. Ha azok is voltak, valószínűleg eltévedtek, a Szovjetuniónak ugyanis nem állt ekkor érdekében megtámadnia Magyarországot. Ha Horthy valóban szovjet támadástól tartott volna, kapcsolatba kellett volna lépnie a határvédelemmel, hogy egyáltalán felvonult-e már a szovjet gyalogság a határ túloldalán, de erre kísérlet sem történt.
A kormányzó korábban nem kevesebb, mint kilenc alkalommal kérte Hitlertől, hogy részt vehessen a »bolsevizmus elleni keresztes hadjáratban”, de mindannyiszor olyan választ kapott, hogy nem is értik, miről beszél.
Horthynak volt egy erős antibolsevista becsípődése, ami önmagában még rokonszenves is lehetne, ha nem ez döntötte volna el a hadba lépés kérdését.
De még a hadüzenet is jelenthetett volna sok mindent. Megtörténhetett volna, hogy Magyarország hivatalosan hadban áll a Szovjetunióval, de a hadseregeik valójában nem harcolnak egymás ellen. Horthy úgy érezte, végre ölébe hullott az ürügy, ami miatt igazi hadjáratot indíthat a Szovjetunió ellen.
Magyarország a hitleri Németországtól kapott vissza az első világháborút lezáró békeszerződésekben elcsatolt területet. Ezzel együtt elképzelhető, hogy kimaradhatott volna a második világháborúból?
The post Ungváry Krisztián: Ez a legsúlyosabb, amit Orbán Viktorról mondani lehet first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
