Az elmúlt év egyik legváratlanabb világpolitikai eseménye volt, amikor május közepén hét emberrel a fedélzetén – a rossz idő és feltehetően emberi mulasztás miatt – hegynek csapódott Emrahim Raiszi iráni elnök helikoptere. A balesetet a gépen ülők közül senki sem élte túl. Izrael már a baleset másnapján igyekezett rögzíteni, hogy nincs köze a legveszélyesebbnek tartott ellenfele halálához. Benjamin Netanjahu kormánya ekkor már a hetedik hónapja folytatta háborúját az Irán által támogatott iszlamista fegyveresekkel, így a feszült nemzetközi helyzetben nem lehetett kizárni, hogy szabotázs történt. Az iráni fegyveres erők vezérkara végül augusztusban adott ki egy jelentést, amely balesetnek minősítette a helikopter-szerencsétlenséget.

Az elnök halálát az tette még tragikusabbá, hogy az iráni elit szinte kész ténynek vette, hogy Ebrahim Raiszi lesz a 85 esztendős legfelső vallási vezető, Ali Hámenei utóda. Sok minden tette őt alkalmassá erre: a hatalom szempontjából jól beágyazott politikus volt, a vallási képzettsége is megfelelt a tisztségre, személyes kapcsolata a legfelső vezetővel közismert volt, korábban legfőbb ügyészként és az igazságszolgáltatás vezetőjeként is tevékenykedett, ráadásul éppen abból a nagyvárosból, Meshedből származott, ahol Ali Hámenei is született. Utóbbi egyébként szintén államelnökként funkcionált közvetlenül a legfelső vallási vezetővé választása előtt. Raiszi elnöki működésére tehát sokan tekintettek úgy, mint egy főpróbára, mielőtt átveszi az ország spirituális vezetését. Ezeket a reményeket zúzta szét a május 19-i helikopter-szerencsétlenség, amely után hamar találgatások kaptak szárnyra arról: ki tudná majd helyettesíteni a tökéletesnek tűnő jelöltet.

Miért olyan fontos a legfelső vezető személye?

Irán az egyike annak a négy országnak, amelyek évtizedek óta azon vetélkednek, hogy a Közel-Keleten valódi regionális hegemóniát építsenek ki. A perzsa állam mellett erre a szerepre pályázik még Szaúd-Arábia, Törökország és Izrael is. Irán a befolyása kiterjesztése érdekében az elmúlt évtizedekben lassan létrehozta az „ellenállás tengelyének” nevezett hálózatot, amely iszlamista szervezetek és milíciák támogatásán keresztül igyekszik gátat szabni Izrael és a nyugati szereplők közel-keleti terjeszkedésének.

Az Irán által támogatott entitások között szereplenek olyan – széles körben terrorszervezetnek tekintett – entitások, mint a libanoni Hezbollah, a Gázai övezetben évtizedek óta vezető szerepet betöltő Hamász, vagy épp a jemeni húszik, akik a 2023. október 7-i, Izraelt ért terrortámadás óta a Vörös-tenger térségében igyekeznek megnehezíteni a nyugati kereskedelmi hajók dolgát.

A december elején Szíriában megbukott egyik utolsó klasszikus arab nacionalista uralkodó, Bassár el-Aszad hatalmának fenntartásában Irán szintén kulcsszerepet játszott. A szíriai diktátor bukásának egyik oka elemzések szerint részben az volt, hogy az Izraellel folytatott háborúban a Szíriában is aktív Hezbollah jelentősen meggyengült. Mindezek fényében egyáltalán nem mindegy tehát, hogy ki vezeti a régió vitathatatlan tekintélyű nagyhatalmát, Iránt.

The post Utódlás Iránban – kik az esélyesek az ideális jelölt váratlan halála után? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu