Galileo Galilei itáliai természettudós 383 évvel ezelőtt, 1642. január 8-án hunyt el. Úttörő munkájával kivívta Albert Einstein csodálatát és gyakran a „modern tudomány atyjának” nevezik – írja a Múlt-kor.
Galilei a pisai, majd a padovai egyetem matematika professzoraként dolgozott, de a számtan mellett fizikával és csillagászattal is foglalkozott. Ő volt az első ember, aki az égbolt vizsgálatára használta a távcsövet és az ő nevéhez fűződik a Jupiter holdjainak, a Szaturnusz gyűrűinek, valamint a napfoltoknak a felfedezése is.
Párbeszédek címmel kiadott munkájában a Kopernikusz által megfogalmazott heliocentrikus világképet propagálta. Írásában egy Simplicius, azaz Együgyű nevű karakternek több olyan megnyilvánulása is volt, amely egyezett a pápa által hangoztatott véleménnyel. A tudós ezzel elvesztette a Vatikán támogatását és az inkvizíció elé került.
Először börtönre ítélték, büntetését később azonban házi őrizetre módosították. Bár idős korára megvakult, utolsó éveit viszonylagos nyugalomban, munkával töltötte otthonában. Végül 77 éves korában hunyt el.
A Vatikán 1992-ben, II. János Pál pápa kezdeményezésére visszavonta az inkvizíció által hozott ítéletet, ma többek között Michelangelo és Machiavelli mellett fekszik a firenzei Santa Croce-bazilikában.
The post Vakon, a házába zárva halt meg a modern tudomány atyja first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
